3691. Vörösiszap katasztrófa: kevés előrelépés egy év alatt
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Az epilepsziás betegek gondozásba vétele és kezelése során gyakran felmerülő kérdés az emberi és az állatorvosi betegellátásban, hogy hányadik roham után kezdjük el az epilepszia gyógykezelését.
Múlhat el beszélgetés közép-európai hobbiállattartók között anélkül, hogy ne merülne fel a neve? Szembejön veled lépten-nyomon, a fővárosi aluljárókban, a liftben, a hír- és szaklapokban, a Facebook üzenőfaladon, egy baráti csevegés közben... Hogy miről beszélek? A TerraPlaza-ról, mely hazánk Európa szerte híres egzotikus állatbörzéje.
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon, majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Daruvonulás videón.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Mikor mehetünk először sétálni a kiskutyával? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni.
Sokféle betegség jöhet szóba, kezdve a bélsárrekedésen, bélelzáródáson át, egészen daganatos elváltozásokig... Feltétlen keressen fel egy állatorvos kollegát (amíg nem lesz túl késő!)...
Kedves Gazdi, ez tipikusan olyan kérdés amit nem lehet látatlanban megválaszolni, akár tályog is lehet a szájában, érdemes lenne minél hamarabb állatorvoshoz menni a cicóval.
A műtétnél igazából az altatás ami veszélyes- ha figyelmes az orvos akkor nem lesz semmi baj- de a nyuszit könnyű túlaltatni. Az ébredés hasonló mint a többi háziállatnál vagy akár nálunk is- kóvályog a nyuszi, elesik- a baj az, hogy ő ugrálni akar majd- erre kell figyelni, nehogy leessen valahonnan és megüsse magát...
Belső fadekorációként leggyakrabban vasfát, szőlőtőkét, fűzt, különböző uszadékfákat, mangróvét és platánkérget szoktak használni. A lényeg csupán annyi, hogy keményfa legyen, a puha fafélék ugyanis könnyen elrothadnak. Mindegyiknél fontos azonban megemlíteni, hogy a vizet kisebb-nagyobb mértékben színezik (barnítják, sárgítják). Ezzel nem árt számolnunk, mielőtt beletesszük az akváriumba.
Érdemes lenne egy kontrasztkásás etetés utáni röntgen vizsgálatot végeztetni, nincs-e nyelőcsőtágulata (lefűződése) a kiskutyának?