3691. Vörösiszap katasztrófa: kevés előrelépés egy év alatt
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Az epilepsziás betegek gondozásba vétele és kezelése során gyakran felmerülő kérdés az emberi és az állatorvosi betegellátásban, hogy hányadik roham után kezdjük el az epilepszia gyógykezelését.
Múlhat el beszélgetés közép-európai hobbiállattartók között anélkül, hogy ne merülne fel a neve? Szembejön veled lépten-nyomon, a fővárosi aluljárókban, a liftben, a hír- és szaklapokban, a Facebook üzenőfaladon, egy baráti csevegés közben... Hogy miről beszélek? A TerraPlaza-ról, mely hazánk Európa szerte híres egzotikus állatbörzéje.
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon, majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Daruvonulás videón.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Mikor mehetünk először sétálni a kiskutyával? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni.
A legkisebb kutyafajtaként a chihuahua-t ajánlanám mint Magyarországon "beszerezhető" fajtát. Ez a fajta 1-2 kg súlyú, hosszú és rövidszőrű változatban létezik.
Levelét elolvasva a következőket tanácsolnám: 1. Mivel a kutya húsevő állat, így szüksége van a szervezetének az állati eredetű tápanyagokra. Tehát húst és/vagy húskészítményeket is kell adnunk. 2. Annak ellenére, hogy vitaminokkal ellátjuk alaposan, többféle hiánybetegség (esszenciális aminosavak, zsírszegény táplálás miatt zsírban oldódó vitaminok hiánya) fejlődhet ki olyan kutyák esetében, amelyek csak rizs- gyümölcs diétán élnek. 3. Egy idő után a "diétás" étrend miatt a hasznos bélflora megváltozik, így ha másmilyen táplálékhoz jut az állat, rögtön különböző emésztési zavarok (hasmenés, hányás, gyomorégés tünetei) jelentkeznek. 4. Egészséges és nem diétán élő kutyáknál is tapasztalni elég sokszor a fűrágást. Ez nem betegség jele, hanem nekik is szükségük van bizonyos mennyiségű növényi rostra. Ezek után a tanácsiam: 1. A diétás étrendhez apránként kellene főtt, zsírszegény fehérhúst keverni úgy, hogy fokozatosan emelve a hús mennyiségét 2-3 hét alatt kb. fele-fele arányban hús és rizs-zöldség legyen a napi adagja. Ez idő alatt folyamatosan adni a tejsav baktériumos készítményeket és kivárni a bélflóra normalizálódását. 2. Egy másik lehetőség: Manapság szinte minden állatorvosnál vagy az állatpatikákban beszerezhető könnyen emészthető, komplett diétás tápok etetése is megoldást jelenthet a probléma megszüntetéséhez. (Eukanuba EVD, Hill´s, Royal Canine Diet) 3. Ha az általam javasolt otthoni " barkácsolás" nem segít, akkor már arra kell gondolnunk, hogy valamelyik emésztőenzim hiányosságával állunk szemben, amit laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet deríteni és gyógykezelni. Ezeket a vizsgálatokat (széklet- és vérvizsgálat) az ön állatorvosa is elvégezteti a speciális laborban.
Kutyája étrendjéből valószínűleg hiányoznak a rostos anyagok, így a legelése teljesen természetes, sőt hasznos dolog. A fű ugyanis rostos anyagokkal egészíti ki a táplálékot, összefogja a béltartalmat és elősegíti, hogy végighaladjon a bélcsatornán. Az emberekhez hasonlóan, a kutyák számára is hasznosak a rostos anyagok, csökkentik a bélbetegségek kockázatát. Bizonyára azt is megfigyelte, hogy kutyája nem ötletszerűen legel, hanem egy-egy meghatározott fű-, vagy gyomfajtát keres erre a célra. Valószínűleg a lédús, friss, harmatos növényeket és nem az elszáradt, elöregedett hajtásokat kedveli. Javaslom, hogy kutyája étrendjét 1/3 arányban egészítse ki reszelt sárgarépával és apróra tördelt salátalevéllel, melyeket azonban feltétlenül bioboltból, vagy biopiacról szerezzen be.
Lehet, hogy a kutyájának láza van, de az idegrendszeri tünetekkel nem jár. Valószínűleg az altatás viselte meg, mindenféleképpen ajánlatos egy vérvizsgálatot végeztetni, (máj-, vesefunkció) és átmenetileg antiepileptiform gyógyszereket adni neki, ha egyébként a lelet negatív.
A szukáknál ajánlatos egy tüzelést megvárni és utána ivartalanítani, de ez ebben az esetben nem járható út. Az ivarérettség kb. 6-12 hónapos kor között jelentkezik (fajtától függően), amely élettanilag az első tüzelést jelenti. Szerintem kb. 2 hónapja van az ivartalanításig. Természetesen vemhes állatot is lehet ivartalanítani, de ez nagyobb és drágább műtét, hiszen a méhet is el kell távolítani.