3691. Vörösiszap katasztrófa: kevés előrelépés egy év alatt
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Az epilepsziás betegek gondozásba vétele és kezelése során gyakran felmerülő kérdés az emberi és az állatorvosi betegellátásban, hogy hányadik roham után kezdjük el az epilepszia gyógykezelését.
Múlhat el beszélgetés közép-európai hobbiállattartók között anélkül, hogy ne merülne fel a neve? Szembejön veled lépten-nyomon, a fővárosi aluljárókban, a liftben, a hír- és szaklapokban, a Facebook üzenőfaladon, egy baráti csevegés közben... Hogy miről beszélek? A TerraPlaza-ról, mely hazánk Európa szerte híres egzotikus állatbörzéje.
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon, majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Daruvonulás videón.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Mikor mehetünk először sétálni a kiskutyával? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni.
Kutyáknál is igen változó, hogy meddig van fogamzóképes ivarzási ciklusuk. Azt csak az adott tüzelés vizsgálatával lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szuka még foganhat-e idős kora ellenére, vagy sem. Az általános állapotra való messzemenő következtetés levonását is nagyon nagy merészségnek tartom, hiszen ennél azért jóval bonyolultabb a kérdés. Alapos kivizsgálással és laborvizsgálatokkal sokkal többet lehet megállapítani egy idős kutya egészségi állpotáról, mint egyéb módon. Egyébként is javasolt a 7 évesnél idősebb kutyák esetében 6 havonta szűrővizsgálatokat végeztetni, hogy meg lehessen előzni a bajt. Különösen javasolt azon szukák alapos szülészeti kivizsgálása és a tüzelések figyelése, hosszának regisztrálása, amely állatok sohasem ellettek. Ezeknél ugyanis az időskori méhgyulladások előfordulásának esélye nagyobb.
Sok, rendszeres ápolást igénylő kutyafajtát, mint amilyen az uszkár is, ajánlatos minél hamarabb kozmetikába vinni, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez - nyírás, fürdetés, szárítás, stb. -, így a későbbiekben jól fogja viselni ezeket, amely tény nem elhanyagolható mind kutya, mind gazdi számára. Tehát, amint a kiskutya megkapta minden, szükséges oltását (kb. három hónapos korára) már lehet kozmetikára vinni. Ami a nyírás intervallumát illeti, az egy uszkár esetében - függetlenül a korától és amennyiben azt szeretné, hogy a fazonját ne veszítse el - kb. másfél hónap.
A karomban futó ér sérülése esetén a karomágy fokozottan érzékennyé válhat, így mindenképpen azt javaslom, hogy ne kozmetikushoz, hanem állatorvoshoz forduljon.
Kutyákat 1/4 évente kell féreghajtani és érdemes olyan tablettás készítményt kérni, ami "kombinált", tehát többféle féregtípusra is hatásos! (Egyébként egy ideje az évi egyszeri féreghajtás (pl. veszettségoltáskor) kötelező lett.)
Háromféle váladék ürülhet a kiscicából: vizelet, bűzmirigyváladék vagy bélsár. Mindegyiknek jellegzetes szaga van, bár a vizelet ilyen fiatal cicánál nem biztos, hogy szagos, és ürülhet az öröm hatására is. Javaslom, hogy próbáljon mintát gyűjteni és esetleg bevinni egy rendelőbe. Elméletileg egyik sem veszélyes az emberre-gyerekre, de az általános higiénia szabályait mindenkor be kell tartani. Remélem féregtelenítés történt már, mert az igazán veszélyes lehet a gyerekre.