3691. Vörösiszap katasztrófa: kevés előrelépés egy év alatt
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Az epilepsziás betegek gondozásba vétele és kezelése során gyakran felmerülő kérdés az emberi és az állatorvosi betegellátásban, hogy hányadik roham után kezdjük el az epilepszia gyógykezelését.
Múlhat el beszélgetés közép-európai hobbiállattartók között anélkül, hogy ne merülne fel a neve? Szembejön veled lépten-nyomon, a fővárosi aluljárókban, a liftben, a hír- és szaklapokban, a Facebook üzenőfaladon, egy baráti csevegés közben... Hogy miről beszélek? A TerraPlaza-ról, mely hazánk Európa szerte híres egzotikus állatbörzéje.
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon, majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Daruvonulás videón.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Mikor mehetünk először sétálni a kiskutyával? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni.
Ha a tengerimalac olyan tünetet produkál, amely a szavak szintjén kevésbé jól leírható, mintha megmutatnánk egy szakembernek, ne késlekedjünk már az első pillanatban sem elvinni az állatot személyesen a legközelebbi állatorvoshoz! Ezen túllépve azt gondolom, hogy a probléma feltétlenül orvosi beavatkozást igényel. A leírás alapján egyrészt biztosra vehető, hogy sérült az állat szaruhártyája, amelyre szaruhártya regeneráló készítményt kellene alkalmazni, melyet csak az orvos tud felírni (Pl.: Corneregel). Másrészt a genny alapján, a bakteriális fertőzést is kezelni kell valamilyen antibiotikum tartalmú készítménnyel (Pl.: Brulamycin, Tobrex, Tobradex), melyek szintén vénykötelesek. Jómagam nem vagyok állatorvos, de tenyészetünkben időnként előfordul, hogy a széna okoz hasonló szemsérüléseket, és a fenti készítmények eddig hatásosnak bizonyultak. Az Ön esetében a probléma akut jellegét tekintve a gyógyszeres kezelés mellett fontos lenne a malacka szemét tisztán tartani, az ürülő váladékot eltávolítani. Erre a legjobb megoldás, ha borsav oldatba mártott vattával időnként áttörli a beteg szemet. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán, az Egzotikus Osztályon biztos vagyok benne, hogy tengerimalaca a megfelelő ellátásban részesülhet, és Ön minden további kérdésére választ kaphat.
Mostanra az ürülékkel valószínűleg távozott a kavics. Ha mégsem, akkor érdemes elvinni egy röntgenre.
Nem kell hozzá engedély, de azért elég veszélyes.
Mindkét kérdésére igen a válasz, vannak ezekre a célokra megfelelő szerek. Javaslom, keressen fel egy állatorvost, aki majd segít a konkrétumokban!
A parazitás bőrfertőzéseknek (atka, gomba) általában a szőrhiányos területek mellett egyéb kísérő tünetük is van: bőrhámlás, korpásodás, sebesedés. Az Ön leírása alapján ezért nem élősködő okozta szőrkopásra gondolnék, hanem hormonális eredetűre. A tengerimalacoknál ugyanis a hasi részen keletkezhetnek szőrhiányos területek petefészekciszta esetén is. Javaslom, hogy első lépésben zárja ki a paraziták jelenlétét! Sem az atkaelleni sem a gombaelleni kezeléssel nem árt a malacka egészségének. Állatpatikában atka ellen keresse az SH-Rodemectin nevű készítményt, ezzel a hét egy adott napján csöppentsen egyet-egyet a malac mindkét füle mögé, és a kezelést ismételje meg a következő két héten is ugyanezen a napon! Ezzel párhuzamosan gomba ellen hatásos lehet a humángyógyszertárban vény nélkül kapható Canesten krém. Kenjen a szerből a szőrhiányos területre reggel és este! Ha a szőr nem kezd el visszanőni az elkövetkező 10 napban, érdemes lenne az állatorvost felkeresni, aki megállapíthatja, hogy a tengerimalacnak komolyabb baja van-e. Sajnos petefészekciszta esetén a műtét elkerülhetetlen.