3691. Vörösiszap katasztrófa: kevés előrelépés egy év alatt
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Az epilepsziás betegek gondozásba vétele és kezelése során gyakran felmerülő kérdés az emberi és az állatorvosi betegellátásban, hogy hányadik roham után kezdjük el az epilepszia gyógykezelését.
Múlhat el beszélgetés közép-európai hobbiállattartók között anélkül, hogy ne merülne fel a neve? Szembejön veled lépten-nyomon, a fővárosi aluljárókban, a liftben, a hír- és szaklapokban, a Facebook üzenőfaladon, egy baráti csevegés közben... Hogy miről beszélek? A TerraPlaza-ról, mely hazánk Európa szerte híres egzotikus állatbörzéje.
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon, majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Daruvonulás videón.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Mikor mehetünk először sétálni a kiskutyával? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni.
Vajon miért kellene olyasmit adni a kutyának, amit az ember nem enne meg...?? Krumplihéjat, dióhéjat, tökhéjat, dinnyehéjat, szilvamagot, szénát, szalmát, szemes kukoricát....stb. (sorolhatnám) ne tessék adni a kutyának!!
A biztonság kedvéért érdemes lenne egy féregtelenítést végezni a madarakon, de a leírtak alapján valóban legvalószínűbb, hogy párosodni szeretne. Az etetett vitaminok, fehérjék mennyiségének csökkentésén kívül nem sok teendője van, legfeljebb párt vehet a hullámosnak.
Mindenképpen ki kell vizsgálni az okát, vigyék állatorvoshoz! Lehet parazitológiai vagy más fertőző háttere. Az állatorvosi címtárunkban talál a VI. kerültben praktizáló állatorvost.
Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyának, különös tekintettel az anyától való elválasztás körüli időszakra (6-7-8 hetes kölyök). Sokan úgy gondolják, hogy az itatás kérdése megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egyértelmű. A tejet minden esetben fel kell forralni, majd lehűteni, és azonos mennyiségű vízzel ajánlatos hígítani. Még így is előfordulhat, hogy átmenetileg hasmenés, lágy széklet jelentkezik a szoktatás időszakában. Valójában a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi értékei miatt van szükség, hanem azért, hogy annak íze, illata csábítóbb legyen a kiskutyának, és megtanuljon inni. Az ivás megtanulása ugyanis sokkal fontosabb és előrevalóbb, mint az evésé, ugyanis a fiatal állatokat jobban veszélyezteti a szomjazás, kiszáradás, mint az éhezés. Kölyökkorban gyakrabban fordul elő hasmenés, ami fokozott folyadékveszteséget jelent, és amelyre ebben a korban sokkal érzékenyebbek az állatok. Amint a kölyök rászokik az ivásra, fokozatosan lehet csökkenteni a keverékben a tej mennyiségét, és végül a tejet teljes egészében el kell hagyni. Mivel kínáljuk, etessük először a kiskutyát? Ne szárazeleséggel kezdjük! Még akkor sem, ha láthatóan szívesen és jóízűen nyammognak a kölykök a száraztápon. Jobb, ha kezdetben lédús, nedvesített eledelt (vagy beáztatott száraztápot) kínálunk, hogy a szilárd eleséggel együtt kellő mennyiségű folyadékot is felvegyen az állat. Erre kezdetben azért van szükség, mert ha a kölyök jóllakik szárazeleséggel, és nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot (vizet), túlterhelheti a gyomrát, ami hányáshoz vezet, és rendellenes bomlási folyamatok indulhatnak meg az emésztőtraktusban, ami gyomor-bélgyulladást okozhat.
Ha megfelelő méretű a kalit akkor igen, de az első napokban fokozottan figyelje a viselkedésüket.