3691. Vörösiszap katasztrófa: kevés előrelépés egy év alatt
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Az epilepsziás betegek gondozásba vétele és kezelése során gyakran felmerülő kérdés az emberi és az állatorvosi betegellátásban, hogy hányadik roham után kezdjük el az epilepszia gyógykezelését.
Múlhat el beszélgetés közép-európai hobbiállattartók között anélkül, hogy ne merülne fel a neve? Szembejön veled lépten-nyomon, a fővárosi aluljárókban, a liftben, a hír- és szaklapokban, a Facebook üzenőfaladon, egy baráti csevegés közben... Hogy miről beszélek? A TerraPlaza-ról, mely hazánk Európa szerte híres egzotikus állatbörzéje.
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon, majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Daruvonulás videón.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Mikor mehetünk először sétálni a kiskutyával? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni.
A jelenséget erősen befolyásolja, hogy milyen idős a szuka, hányadik tüzelése volt, mennyire ´rutinos´ a kan, találkoztak-e korábban, mennyire szocializált a szuka ??? • A következő tüzelésig vigye gyakran a szukát mindenféle nemű, fajtájú, korú idegen kutyák közé, biztosítsa számukra a kötetlen (póráz nélküli !!!) ismerkedési, játszási lehetőséget. • Csak minimum 18 hónapos kor utáni tüzelésnél érdemes pároztatni kutyát. • A párzási hajlandóság, bizonyos fokig elősegíthető lehet Bach-virág terápiával, homeopatikus szerrel vagy gyógynövény terápiával. • Ha a következő tüzelésnél sem jár eredménnyel akkor egy hormon vizsgálat deríthet fényt az okokra. Egyébként a jelenlegi túlszaporodásnál minden "nem párzó" szuka kutya aranyat ér! Mert jelenleg 2-3- szor annyi kutya él Magyarországon, mint amennyit a fajnak megfelelő tartási körülmények között tartanak, és az állatmenhelyek kapacitása már régen kimerült.
A fektetett odú nem éppen "előírásnak megfelelő", mivel a természetes élőhelyen is olyan odvakat választanak a hullámosok, amelyek elég mélyek, hogy a fiókák ki ne essenek, de a belső méret sokszor a 10cm-s átmérőt sem éri el. Vagyis az optimálisnak tartott hullámos odú 15 x 15cm alapterületű, 25cm magas, a 3,5-4cm-es röpnyílás a magasság felső harmadára kerüljön, bélelőanyagnak legjobb a fűrészpor, vagy ennek forgáccsal való keveréke. De mivel a hullámos papagáj nem túl válogatós az odút illetően, így akár a leírtnál kisebb,vagy nagyobb, netán fekvő helyzetű odút is elfogadnak, amelyet nem kell bemutatni számukra, anélkül is felismerik. A költés könnyebb ellenőrzése céljából, legjobb, ha az odút a ketrecen kívül, annak oldalára rögzítik(sok kalitkán erre a célra kiképzett ajtó is található).
Sok mindennel lehet gond, elsősorban az ízületeivel, a gerincével (gyakori a meszesedés), vagy ezekkel együttesen is. Ma már igen jó és hatékony (de sajnos nem olcsó) gyógyszerek vannak ennek a problémának a kezelésére, a fájdalomérzet csökkentésére. Fel kellene keresni a kutyával egy állatorvost és ő majd javasol megfelelő gyógyszert, ha megvizsgálta.
A kutyák meglehetősen könnyen hánynak. Lehet, hogy nincs semmi kóros a háttérben, a heti 2-3 alkalommal, és azonos időpontban történő hányás azonban gyanút kelt arra, hogy talán mégis van valami rendellenesség a tünetek mögött. Ez lehet takarmányozási, de szervi probléma is. Ezért érdemes lenne felkeresniük a kezelő állatorvost.
Kedves Állatbarát! A kiscicát többször kell etetni, ezért a legnagyobb mennyiséget az Ön lefekvése előtt kapja meg. Ez a viselkedés a macskáknál teljesen normális, de idővel hozzá fog szokni embertársa életritmusához, csak türelemre van szükség. Üdvözlettel: dr. Varga József