4186. A macska piszkálja a kutyát
Nem mindig a macska szenved az együttéléstől, néha kutyát is szépen meggyötörheti a lakótársa, főleg ha az eb a nyugodtabb fajtából való.
Nem mindig a macska szenved az együttéléstől, néha kutyát is szépen meggyötörheti a lakótársa, főleg ha az eb a nyugodtabb fajtából való.
Akkor beszélünk túlsúlyról, ha az állat testtömege jelentősen meghaladja a fajtára jellemző ideális értéket. Nézzük, melyek a hízásra hajlamos kutyafajták!
Ismeritek az érzést, hogy az élet mindig felülírja a terveket? Tegnap elmondtuk, mennyire nem állunk jól anyagilag... de ma már másnak kérjük a segítséget.
A házinyúlban 5 fő színgént különböztetünk meg. Ezeket A, B, C, D és G betűkkel jelölnek. Ezek mellett néhány, egy-egy fajtára jellemző gént (h, y, p, X) is kimutattak. Ezek a színgének és kombinációik alakítják ki a szőrzet színeződését.
Akár postagalambnak is beválna az az amerikai macska, amely hazatalált 320 kilométeres távolságból - vagy legalábbis csaknem haza.
Ezt sajnos látatlanban nem tudom megválaszolni. Számos dolog okozhatja, például húgyúti fertőzés, fejlődési rendellenesség, daganat (ez utóbbi nem valószínű ilyen fiatal korban). Javaslom, hogy forduljon állatorvoshoz.
A macskák nem tudnak úgy köpni, mint az ember, ez valami más hang lehet. Azt, hogy 8 év alatt sem tudta megszokni a porszívó hangját, megértem, mert nekem sem sikerült ez majd 45 év alatt. Ráadásul porszívózáskor még mindenki kiabál is, hogy túlharsogja a porszívót. Persze hogy sok ez egy érző szívnek!
Legyen türelemmel, meglátja, holnap már jobb lesz a helyzet. Az új helyre kerülés komoly változás a kiscica életében, önmagában is egy nagy stressz, amit nem mindegyik tud egyformán feldolgozni magában. 1-2 nap után azonban, ha egészséges, már javulnia illenék ennek az állapotnak, és a cicának el kell kezdenie felfedeznie az új környezetét. Ha ez nem így lenne, meg kell mutatni állatorvosnak, mert lehet, hogy beteg, és emiatt bágyadtabb a kelleténél.
Cicájának valószínűleg macskanáthája van. A betegség nem gyógyítható, azonban kölyökkorban két oltás beadásával megelőzhető. A tünetek az immunrendszer gyengülésével felerősödnek. A betegség idővel az állat halálát okozza. Célszerű lenne megmutatni egy állatorvosnak, aki elmondja a lehetőségeit és azt követően eldönthetik, hogy kezeltetik -e.
Az agapornis fajok egyedeinek ivarára lehet következtetni a testalkatból, tollazatból is (a hímek nyurgábbak, faroktollazatuk "V" alakban záródik, a tojók testesebbek, faroktollazatuk "U" alakú). Rózsásfejűek esetén a tojók fejének nagyobb hányadár borítja piros (vagy mutációtól függő egyéb) színű toll, de ehhez összehasonlítási alap kell. Ez persze nem 100%-os támpont, mivel a különböző fészekaljból származó madarak genetikai adottságai eltérőek, a színhiányos (albínó, lutínó), vagy a beltenyésztett madarak általában gyengébb testalkatúak. A faroktollazat is töredezhet, összekuszálódhat, ha a madár szeret a rácson mászkálni. A legbiztosabb ivarmeghatározást a medencecsont távolsága adja. Ha a két egymással szembeni csont összeér, vagy max. 2mm távolságú, akkor nagy valószínűséggel hím, ha a távolság nagyobb, akkor tojó a törpepapagáj. Persze kivételek mindig lehetnek, miként egy madarász barátom emlegette a nagysándor papagájok ivarfelismerése kapcsán: "láttam már nagy fejű tojót, és kis fejű hímet". A madarak színe nem befolyásolja a párba állást és szaporodást, ha ugyanarról a fajról van szó. A különböző agapornis fajokból összeállított párok is képesek utódokat világra hozni, de ezek nem minden esetben továbbszaporíthatók(pl.: fischeri /szemgyűrűs/ x feketefejű /szemgyűrűs/=hibridje továbbszaporítható; fischeri x rózsásfejű=hibridje általában nem szaporítható tovább az eltérő kromoszóma szám miatt, de kivételes esetben két hibrid is létrehozhat utódokat)