4246. A kutya erősíti a gyerek immunrendszerét
A családokban a felnőttek több baktériumon osztoznak kutyáikkal, mint a gyerekeikkel - erre jutott egy amerikai kutató.
A családokban a felnőttek több baktériumon osztoznak kutyáikkal, mint a gyerekeikkel - erre jutott egy amerikai kutató.
Az ivartalanított kutyák tovább élnek, mint azok, amelyeket nem fosztanak meg ivarszerveiktől - állítják amerikai kutatók. Az élethosszkülönbség jelentős: másfél év.
Az állatok világában gyakran találunk olyan nőstényeket, amelyek nem fajtársaikat óvják, etetik és gondozzák igazi pótmamaként.
A világon mintegy negyven kutyás egység rendelkezik nemzetközi bevethetőségi vizsgával, közülük három kutya a Magyar Vöröskereszt alapszervezeteként tevékenykedő Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat tagja - közölte az MTI-vel a segélyszervezet abból az alkalomból, hogy a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség 2008 óta minden év április 28-án ünnepli a Mentőkutyák Világnapját.
Az alomszám 4-12 között változik. Az alomszám nagymértékben függ az anya korától is. 3-4 hónapos korban még kevés kölyköt hoznak a világra (gyakori az 5 kölyök).
Nagy valószínűséggel már betegen kapták meg az állatot. Minden betegségnek más és más a lappangási ideje. Egyes vírusos fertőzésnél ez 36 óra, bakteriálisnál 1 hét, vagy akár több hónap. Csak kórboncolással lehet megállapítani, mi váltotta ki a betegséget, és azt - feltehetőleg - hol kapta el.
Egyszerű eldönteni a kérdést. Vizeletet kell gyűjteni az állattól, és az állatorvosi rendelőben különböző vizsgálatokkal megállapítható, hogy vér vagy színezék anyag van a vizeletben. Ha vér van, akkor gyulladásról van szó, amit orvosolunk. Ha színezékanyagot találunk, akkor az csak a takarmány miatt lehetséges, amely nem igényel kezelést.
A testvérek közötti párosodás utáni alom egészségi állapotáról csak jóslatokat lehet mondani. Természetesen nagy esély van genetikai problémák kialakulására, súlyos fejlődési rendellenességekre, és életük végig tartó, elhúzódó betegségekre. Ebből az alomból származó kicsiket tovább pároztatni etikátlan, hiszen sokszor az öröklődő betegségek csak a harmadik vagy sokadik generációban jelentkeznek.
A felfúvódott nyuszi hasa megnagyobbodott, kemény és társulhat hozzá nehezített légzés. Ilyenkor a kisállat gubbaszt, szaporán veszi a levegőt, nem eszik, és elbújik. Minden esetben az adott eleség váltja ki ezt a betegséget, ezért figyelni kell, mit adunk neki. Leggyakrabban nagy mennyiségű friss zöldségek etetése után jelentkeznek a tünetek. A nehezített légzés utalhat még megfázásra, ezért ha a nyuszi elkezd tüsszögni vagy folyik az orra, és visszatérő, el kell vinni állatorvoshoz.
Pár faggyúmirigy működése okozhatja a zsíros tapintást. Egy bizonyos mértékig ez normális, de ha fokozódik a zsír mennyisége, akkor állatorvoshoz kell fordulni!