4371. A kutyák szociális viselkedésének genetikai háttere
A kutyák emberre irányuló szociális viselkedését befolyásolja, hogy az oxitocinra (kedvelt nevén "szeretethormon") érzékeny receptorfehérje mely genetikai változatait hordozzák.
A kutyák emberre irányuló szociális viselkedését befolyásolja, hogy az oxitocinra (kedvelt nevén "szeretethormon") érzékeny receptorfehérje mely genetikai változatait hordozzák.
Miniszteri kitüntetést kapott kedden a cseh hadsereg Athos nevű németjuhásza, amely 2012 afganisztáni bevetése során súlyos sebesüléseket szenvedett.
A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult.
Akár egy emberöltő alatt kipusztulhatnak a nagymacskák, ha nem teszünk hatékony lépéseket a védelmükben!
Magyarországon készített exkluzív felvételeket a National Geographic Channel, a Dunát egyedülálló módon bemutató sorozatának részeként.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.