4876. Bemutatták a debreceni állatkert új szibériaitigris-kölykeit
A Debreceni Állat- és Növénykert augusztus végén született szibériaitigris-kölykei (Panthera tigris altaica) bemutatójukon 2017. október 10-én.
A Debreceni Állat- és Növénykert augusztus végén született szibériaitigris-kölykei (Panthera tigris altaica) bemutatójukon 2017. október 10-én.
Pszichológusokat, gyógypedagógusokat, lovasokat és gyógytornászokat vár az idén 20 éves Magyar Lovasterápia Szövetség 2017. október 16. és 29. között Sarlóspusztára, az immár hagyományosnak mondható lovasterápiás továbbképzésére.
Jó megfigyelő vagy csak mázlija van? Ez a macska jobban játszik itt piros, hol a pirost, mint sok embertársunk!
Szinte már hagyományként, idén ősszel kilencedik alkalommal hirdeti meg a Mars Magyarország a „Segíts a menhelyeknek!” kampányt, melynek keretében ismét az állatmenhelyek és négylábú lakóik megsegítésére siet az élelmiszergyártó vállalat.
Egyik legszebb őszi látványosság a daruk vonulása a lemenő nap fényében. Idén is már több mint 150 000 daru gyüleketik a sekély vizes éjszakázóhelyen.
A rácspadozat (különösen a dróthálós megoldás) a nyulak talpának sérülését, talpfekélyt okozhat. Nem is olyan rég a gazdasági célból tartott (vágónyúl) állatokat jobbára rácspadlós ketrecekben tartották (vélhetően ma is sok helyen van ilyen). A megfelelő méretű rácsok kevésbé veszik igénybe a talp bőrét, mint a dróthálós, házilagos megoldások. Ilyen ketrecekben a lábvégek sérülésének csökkentése érdekében ún. "pihenődeszkát" helyeztek el, hogy az állatok pihentetni tudják a lábukat. Más esetben a ketreceknek csak egy részét rácsozták (drótozták) Manapság állatvédelmi megfontolásból valamennyi állatfaj esetében megszűnőben van a rácspadozaton tartás. Kérdéséből arra következtetek, hogy a nyulai nem a drótháló felett ürítenek székletet, hanem a nem hálós felületen. Minden bizonnyal arról van szó, hogy nem szívesen vannak a dróthálón, és inkább a zárt padozatú részen tartózkodnak. Valószínűleg a drótháló vastagsága (vékonysága), illetve az adott rácsméret az oka, hogy nem a kívánt helyre ürítenek. Magam a teli padlós tartási mód mellett voksolnék, bár kétségkívül több munkával, takarítással (napi rendszerességgel) jár, de az állatok számára komfortosabb életfeltételeket biztosít. Kompromisszumos megoldás lehet, ha a drótháló helyett szélesebb, lapos járófelületű "lécrácsot" (fából, műanyagból vagy fémből is lehet) alkalmaznak, melyek kevésbé veszik igénybe a talpat, mint a drótháló.
A kutya és az apukája viszonyát csak is az Apukája tudja lassú, türelmes szoktatással jobbá tenni. Az etetéssel, közös játékkal és minden egyéb, a kutya számára pozitív élményt jelentő dologgal tudatosítani kell a kutyában, hogy az Apukájától a kellemetlen élményt jelentő injekciókon kívül, kellemes és jó dolgokat is jelenthet.
Valószínűleg nem talál a kölyköknek megfelelően nyugodt, biztonságos helyet az udvaron.Ettől még megmaradhatnak a kiscicák. Próbáljanak neki garázsban vagy más melléképületben helyet készíteni,
Valószínűleg a nem megfelelő étrend lehet a hasmenés oka. A táplálékát kéne felülvizsgálni! Ha vízi teknős, akkor nagyon fontos, hogy a táplálékának a 80 %-a hal legyen és a maradék 20 %-ban adhatunk: fagyasztott csigát, néha szopós egeret, lisztkukacot (ezt módjával), pulyka, csirke hús csíkokat. A vízi teknősök a növényi eredetű táplálékot is nagyon szeretik, ez lehet saláta és egyéb vizi növény. Ezek mellet adhat még a kereskedésekben kapható, különböző szárított táplálékot is. A szárazföldi teknősöknél: saláta, paradicsom, dinnye, néha gyümölcs, de a kertben a legjobb tartani, hadd´ legeljen füvet és egyéb különböző növényeket. A problémára megoldás lehet a táplálékba kevert széntabletta, de az alma és a banán is enyhíti a tüneteket. A szén biológiailag is "átszűri" az emésztőrendszert. Az étrendre nagyon oda kell figyelni, megtalálni a vitamin és tápanyag-utánpótlás egészséges egyensúlyát. Ha a tünet nem enyhül egy-két héten belül, -a széntabletta ellenére- akkor azonnal állatorvoshoz kell vinni a teknőst!
8 hónapos korban kezdődő tüzelés tényleg korai, de előfordulhat akár 5-7 hónapos korban is. A vadászgörény nőstényeket 9 hónapos kortól illetve az első tüzelés megjelenésétől kezdve tekintjük ivarérett felnőtt állatnak. Főleg lakásban tartott görényeknél gyakoribb, hogy kölyök korban kezdődik a tüzelés. Ilyenkor az állatorvosok tüzelés elmulasztás miatt hormon injekciót szoktak javasolni vagy elkötött, nem nemző képes hímmel, tüzelés elmulasztást, mivel 5-8 hónapos korban a kölyök még fejlődésben van. Az első hormon injekció ezért ebben az esetben szükséges volt, hatására elmúlt a tüzelés és álvemhesség lépett fel melynek időtartalma akárcsak a vemhességnél 42 nap. Az álvemhesség letelte után nőstényünk 1-2 héten belül visszatüzel, ahogyan önöknél is a hormon injekció beadását követően másfél hónapra. A második hormon injekciót feleslegesnek tartom, mert a nőstényük elég érett volt az ivartalanításhoz és a tüzelés 2. hetében műthető lett volna. A fogyás is a hormonváltozásnak tudható be. Szezonálisan ivarzó állatok. A télen felszedett felesleges kilókat tavasszal az ivarzás előtt leadják és ősszel kezdik felszedni újra a téli zsírréteget. Nyári hónapokban ez alól csak a vemhesség és álvemhesség ideje a kivétel. Ezért látja úgy, hogy az előző hónapokhoz képest nősténye sokat fogyott. Összegezve az injekció nem volt hatástalan, de nem végleges megoldás. A nőstény már ivartalanítható illetve már léteznek hormon, implantátumok melyek beültetése hosszabb ideig hatásos ami azt jelenti, hogy 1-2 évig nem fog betüzelni az állat. Az implantátum beadását viszont minden esetben tüzelés előtt kell beültetni, mert ivaros állatnál tüzelés alatt nem hatásos. Hormon injekció adását csak legszükségesebb esetben ajánljuk a vadászgörény életében legfeljebb 1-2 alkalommal, orvosi felügyelet mellett, mert szövődményként gyakoribb a gennyes méhgyulladás kialakulása.