Görény dolog harapni: 9 ok

5
Görény dolog harapni: 9 ok
Ismerkedés a külvilággal, játék, félelem, éhség, stressz, és még sorolhatnánk. Egy vadászgörény - ha beszélni tudna - 9 dolgot is fel tudna hozni mentségére, ha valaki megkérdezné tőle, miért harapta meg a kezet, mely enni ad neki... Nos, lássuk a listát!

A vadászgörény (Mustela putorius furo) rendszertanilag a ragadozók rendjébe és a Menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozik. Ide soroljuk még például a rozsomákot, hermelint, menyétet, nyestet, nyércet.

A görényfajok közül kettő, a a közönséges görény és a molnárgörény Magyarországon is megtalálható a természetben. Előbbi talán leggyakoribb kis testű ragadozónk, utóbbi ritka és ezért védett is hazánkban.

A vadászgörényt régebben nyúlvadászatra és rágcsálóirtásra tartották és tenyésztették. A középkorban rámenősségük okán egy részük a vaddisznóvadászatok elmaradhatatlan szereplőjévé vált. Később a bundájuk miatt voltak népszerűek, napjainkban pedig háziasított állatnak mondható. De ez korántsem hasonló a kutya vagy macska háziasításával. Igaz, hogy az idő során megszokta az ember közelségét, de emellett megtartotta vad ösztöneit is, ezért gyakran harap. A harapásról - a gazdik beszámolója alapján - több-kevesebb sikerrel - le lehet szoktatni a görényünket. A legtöbbeknek a jutalom módszer vált be a büntetéssel ellentétben.

 

Kicsi a görény, de erős?

A fiatal vadászgörényeket könnyű leszoktatni a harapásról, mivel nem tudnak nagyot harapni, bár fogaik élesebbek, mint a felnőtt társaiknak. Az idősebb görények szelídítése nehezebb dolog, mert az állkapcsuk erősebb, jóval nagyobbat tudnak harapni, mint a kölykök. A felnőtt, harapós görény csak tapasztalt görénygazdáknak való. Ha valaki mégis szeretne ilyet befogadni, szelíddé tenni, tanácsos egy tapasztalt görénytartó segítségét kérni. Egy felnőtt görény, ha csak neveletlenség miatt harap, akkor akár két hét alatt szelídebbé válhat. A kezdeti sikerek után is előfordulhat, hogy vadászgörényünk újra harapóssá válik. Legyünk következetesek, türelmesek és kitartóak, előbb-utóbb le fog szokni kedvencünk a harapásról. Ajánlott időnként megjutalmazni kedvencünket, hogy a kezünkhöz kellemes emlékeket is társítson.

 

rosszkedvű görény
A rosszkedvű görény mindig harap

 

Görény dolog harapni...

Íme 9 dolog, amiért majdnem biztos, hogy harapni fog a kedvencünk:

1. Érdeklődés

A fiatal vadászgörények, akárcsak a kisbabák, szájukon keresztül ismerkednek a világgal. Mindent megkóstolnak, megharapnak, szájukba vesznek. Nem rosszindulatból harapnak, csak ismerkednek. És nem is tudják, hogy rossz, amit csinálnak, amíg meg nem tanítjuk nekik, hogy mit szabad és mit nem.

2. Játék

A harapás leggyakoribb oka. A vadászgörény játékának része, hogy "áldozata" mellé lopózik, beleharap, majd hátratolat, vagy elszalad. Másik játéka, hogy belecsimpaszkodik játszótársába, és húzni kezdi. Mivel a vadászgörények bőre vastag és magas a fájdalomküszöbük, így számukra ez nem olyan fájdalmas, mint ahogy azt az ember a csupasz kezén érzi. Amint megtanulja, hogy a gazdi kezével óvatosabban kell bánni, mint a fajtársakkal, óvatosabb lesz.

3. Fogváltás

A vadászgörény 8-12 hetes kora között vált fogat. Ilyenkor szinte mindent megharapdál. Próbáljuk elkerülni a harapást, pl. lábunkra húzzunk vastag zoknit, kezünket úgy tartsuk játék közben, hogy az érzékeny pontokhoz (pl. ujjbegy) ne férjen hozzá és kezdjük el megtanítani arra, hogy nem szabad harapni.

4. Éhség

Ha a vadászgörény éhes, akkor feszült és ideges lesz. Agresszívaen viselkedik és hajlamos mindenre ráharapni, ami a szeme elé kerül. Az éhes vadászgörény ezért vadabbul játszik és erősebben harap.

5. Szagok

A görényeknek kitűnő a szaglása, és - ahogy sok estben bennünket embereket is -, egyes szagok annyira irritálhatják, hogy emiatt ösztönösen megharapják a szag forrását, főleg, ha ételszagú kézzel nyúlunk feléjük. Ha emellett a kedvencünk épp éhes is, akkor szinte elkerülhetetlen, hogy a fogaival találkozzunk. Sajnos harapásra ingerlő szag lehet a számára szinte bármi, ezért a testi épségünk érdekében fontos, hogy kitapasztaljuk, milyen illatokat nem tolerál jól és azokat igyekezzünk mellőzni a közelében.

6. Rosszkedv, stressz

Görényünk kiszámíthatatlan lehet, ha nincs kielégítve mozgásigénye. Ha kis helyen, esetleg kalitkában, vagy hordozóban tartjuk görényünket, vagy ha nem engedjük ki minden nap szaladgálni, játszani, nem lesz éppen barátságos, amikor végre elég teret kap a mozgásra.

7. Félelem az embertől

Ha a görény ingerszegény környezetben nőtt fel, és nem szokott hozzá az emberek társaságához (vagy elszokott tőle), és ismeretlen számára az emberi érintés, akkor félhet. Ha bántalmazták nevelés gyanánt, akkor is bizalmatlan lesz az emberekkel.Amikor vadászgörény érkezik hozzánk, pár napig ne zavarjuk, ne nyúlkáljunk felé, ne akarjuk kézbe venni, megsimogatni, hagyjuk, hogy felfedezze, és megszokja új környezetét. A harapásról való leszoktatással ilyenkor még bőven ráérünk. Az első időszakban természetes, hogy nehezen tudunk a közelébe férkőzni. Ezért ne hozzuk stresszes helyzetbe: Mozogjunk óvatosan, lassan, ne akarjuk megfogni, felvenni, adjunk neki időt arra, hogy megszokja jelenlétünket és közelségünket. Pozitív megerősítéssel tudjuk elnyerni a bizalmát de csak lassan és fokozatosan. Először a ketrecen kívül adjunk neki nyalogatható (nem elvihető) finomságokat pl. kis tálkában tojássárgáját, laktózmentes tejet, pasztákat, kanálból vajat, libazsírt és miközben ezeket nyalogatja, simogassuk óvatosan és beszéljünk hozzá. Ha összerezzen, és inkább otthagyja a finomságot, akkor adjuk oda neki a finomságot és még ne nyúljunk hozzá. Próbáljuk meg ugyanezt pár nap múlva, egészen addig, míg a végén hagyja magát simogatni. Ezzel a módszerrel elérjük, hogy összekösse a pozitív élményt (finom ennivaló) az emberi kéz érintésével, ami nagyon jól fog jönni a harapásról való leszoktatásnál is.

8. Betegség

Egyes betegségek, amik fájdalommal, vagy a hormonháztartás felborulásával járnak megvadíthatják a vadászgörényt. Az ivaros állat hormonszintjének változásai nagy szerepet játszanak a viselkedésében. Elsősorban a hím görényekre jellemező az ivarosságból adódó agresszív viselkedés. Ivaréréskor a korábban kedves szelíd, jól nevelt hímgörény viselkedése olyannyira megváltozhat, hogy nekitámad gazdájának, és harapni próbál. Az ivarosságból adódó agresszivitás ivartalanítással szüntethető meg. Nőstényeknél is megfigyelhetünk negatív viselkedést tüzelés, vemhesség, ill. a szoptatás időszakában.

9. Vad vérvonal

Ha a vadászgörény valamelyik felmenője vadon befogott mezei vagy molnárgörény, akkor örökölheti a vad hajlamot. Vad vért csak felügyelettel szabad a tenyészetbe bevonni, és gondosan szelektálni kell a leszármazottakat (csak a legszelídebbeket tovább tenyészteni). Elsősorban fél-, vagy negyed vadvérrel rendelkező görényeknél figyelhetünk meg vadságra utaló hajlamot, későbbi leszármazottaknál nem. Ez nem azt jelenti, hogy az adott egyed nevelhetetlen, csak azt, hogy sokkal több nehézségbe fogunk ütközni, mivel az ilyen vadászgörények jobban félnek az embertől és a védekezési ösztöneiket is nehezebben lehet kordában tartani.

értékelés