Miért vonyít a kutya a holdra?

Az egyetlen ezt megerősítő tanulmányból az derül ki, hogy a skizofrének teliholdkor zaklatottabbak. A tanulmány eredménye statisztikailag jelentős. A legtöbb embereken végzett tanulmány viszont azt mutatta, hogy a hold fázisainak kevés vagy semmi hatása nincs az emberi viselkedésre. De mi a helyzet a háziállatokkal?

Más fajokon végzett kísérletekből kapott bizonyítékok

• Van néhány olyan állatfaj, amely esetében kimutatták a hold hatásának jeleit:
• Egy sügér faj „Serranus Subligarius" vérében lévő ösztrogén szint magasabb új és teli hold idején.
• Az éjszaka vándorló mezei pacsirta a növekvő kövér hold fázisban a legaktívabb.
• A Galápagosi medvefókák kevesebbszer és mélyebbre merülnek holdfényes éjszakákon, mint újholdkor, továbbá ebben az időszakban súlyt veszítenek.

• Néhány atka ragadozó tevékenysége jelentősen és feltűnően nyomottá válik, lecsökken telihold idején.
• Az ezüstlazac ivadékok és a bűzöslazac félék egy pontos 12 óra fény 12 óra sötét fényciklust tartanak fenn, egy olyan ritmikus változást mutatnak növekedésükben egy 14-15 napos ciklusban, ami arra utal, hogy a hold fázisok egy időpont útmutatóként hatnak rájuk, ami a növekedés ritmusát egybehangolja.

• Egy fajta puhatestű a Föld mágneses mezejétől származtat irányjeleket, és a holdfázisnak megfelelően más irányba igazolódik
• Az árapály, ami a holdfázisoknak köszönhető, nagyon sok óceáni élőlény viselkedését befolyásolja.

Lehetséges okok

• Az éjszakai megvilágítás változása megváltoztatja az ébredés/alvás ciklusokat és maga az állat viselkedését is, mivel befolyásolja az állatok prédáinak és versenytársainak viselkedését.

• A fény erőssége befolyásolja a tobozmirigy működését, ami az agyban helyezkedik el, ezért a neurohormonális működés is változik.

• A Föld mágneses mezejében fellépő változások hatással vannak a belső mágneses receptorokra.

Bizonyítékok

Konkrét bizonyíték nincs erre a kérdésre, de nagyon sok történet létezik, és ezek közül néhány magyarázattal szolgál. Az egyik történet szerint például egy gazda megfigyelte, hogy macskája teliholdkor nagy mennyiségű vizeletet ürített. A macska gazdái halászok voltak, ezért mindig tisztában voltak az árapállyal és az időjárással. Miért is vizelne gyakrabban többet egy macska egy holdvilágos éjszakán? Valószínűleg azért, mert a holdfény hatására a kóbor macskák zajosabbak. "Holdkóros" volt a macska? Nem hiszem. Igaz, hogy teliholdkor másképp viselkedett, de erre a fokozott izgatottságra volt magyarázat.

Talán ez az elmélet a kutyákra is igaz. A prérifarkasokat és farkasokat úgy ábrázolják, hogy a hold felé fordulva vonyítanak. Elképzelhető, hogy ajánlottabb holdfényben vadászni, mert ilyenkor ezek a ragadozók aktívabbak. Noha ezeknek kitűnő látásuk van a sötétben is, a kutyák, farkasok s prérifarkasok sem látnak sötétben, a holdfény viszont nappali látást biztosít számukra. Az üvöltés egy nagy távolságokra is megfelelő kommunikáció, amivel jelzik a falka tagjai egymásnak, hogy hol vannak. A kutyák azért üvöltenek holdfényes éjszakákon, mert érzik, hogy a többi állat aktív, és szükségük van arra, hogy tudassák, ők hol vannak. Másoknál ez a jelenség megelőzi az üldözés okozta izgatottságot, és idegessé, izgatottá válnak.

Még, mi emberek is gyakran elemi ösztönök alapján cselekszünk, persze ezeket az ösztönöket legtöbbször nem ismerjük fel. A kutyáknak valószínű még jobban kifejlett genetikusan meghatározott tudatalatti teendőjük van. Azok a farkasok, amelyek holdfényben üvöltöttek, könnyebben kapcsolatban maradtak a falka tagjaival, és ez a viselkedés valahogy túlélő tevékenységgé változott. Az üvöltés oka az lehet, hogy mivel a zsákmány is többet tevékenykedik a holdfényes éjszakákon, a ragadozóknak kommunikálniuk kell egymással azért, hogy ezeket az értékes éjszakákat kihasználják.