Weimari vizsla

A weimari legfeltűnőbb jellegzetessége a bundája színe: erős, rövid sima szőre gyönyörű ezüstszürkén fénylik, nem véletlenül nevezik ezüst kísértetnek vagy szürke szellemnek. Az ezüst, őz- vagy egérszürke bunda a fejen és a füleken világosabb lehet, és sok példánynál látható egy sötétebb, úgynevezett angolnacsík a hát közepén. Aljszőrzete szinte egyáltalán nincs. Ritkán hosszú szőrű és drótszőrű weimari változattal is találkozhatunk. 

Hirdetésekben esetleg láthatjuk a “kék színű weimari” megfogalmazást, de fontos leszögezni, hogy kék színű weimari nem létezik…

Gyors felfogású, okos és munkamániás: a weimari vizslát muszáj folyton foglalkoztatni ahhoz, hogy igazán boldog kutya legyen. Szófogadó és jól idomítható, így minden olyan területen bevethető, ahol az engedelmesség elengedhetetlen; a vadászat mellett rendőrkutyaként vagy őrkutyaként is bevethető. Kezdettől fogva fontos a szocializációja és a következetes nevelése - ez persze nagyjából minden kutyára igaz, de a weimari vizsla ennek hiányában nagyon könnyen képes érvényesíteni a saját akaratát… Jó tudni ugyanakkor, hogy a weimari vizsla imád a gazdája kedvében járni, tehát a nevelését nem is szabad igazán munkának vagy kötelességnek felfogni. 

Ha mindezek mellett szellemileg és fizikailag is naponta leterheljük, vagyis az alapvető igényeit kielégítjük, akkor megismerhetjük a weimari vizsla legjobb oldalait is: kedves, barátságos, ragaszkodó, hűséges és odaadó társként fog viselkedni. 

Egyes vélemények szerint a weimari vizsla semmiképp nem való lakásba, sőt, házi kedvencnek sem, csak és kizárólag erdész-vadász mellé ajánlott. Mások úgy tapasztalták, hogy elegendő mozgás és aktivitás mellett lakásban tartva is elégedett kutya lehet. Az biztos, hogy mindenképp jobban szereti, ha nagy tér, bekerített kert bármikor a rendelkezésére áll, és még ezen felül is jut neki sok hosszú séta a gazdival (máskülönben akár el is lustulhat, vagy rombolásban vezeti le a felgyülemlett energiát). 

Mivel nagyon hangsúlyosan vadászkutya, mindenképp bizosítsunk számára vadászathoz hasonló, testet és szellemet egyaránt igénybe vevő feladatokat, enélkül az engedelmességi hajlandósága is hanyatlani fog. Ha “munka” nélkül hagyjuktől, az rossz hatással van a weimari vizslára; tudomásul kell venni, hogy ezt a fajtát nem elégíti ki az egyszerű családi kutya szerep, szüksége van feladatokra. Szívesen és gyorsan tanul, így sokféle sportot érdemes kipróbálni vele: nyomkövetés, mantrailing, dummy téning vagy akár mentőkutya-képzés is szóba jöhet. 

Viszonylag egyszerű a rövid szőrű weimari vizsla ápolása: nyírást, trimmelést nem igényel, bőven elég hetente 1-2 alkalommal egy gumis kefével átfésülni a bundáját. Fürdetni jellemzően nem szükséges. Az egyetlen érzékenyebb, odafigyelést igénylő pontja a füle lehet: minden séta után ellenőrizzük és szükség esetén tisztogassuk meg, így elkerülhetők a fül fertőzései és gyulladásos megbetegedései.

Mivel mozgékony és közepesen nagy testű kutyáról beszélünk, a weimari vizslánál is javasolt, hogy napi ételadagját több részletben kapja meg, étkezés után pedig legalább fél órát pihenjen, mielőtt újra futkározni kezd, hogy a gyomorcsavarodás veszélyét minimalizáljuk. 

Aktív életvitelű és munkakutyák esetében különösen oda kell figyelni a megfelelő tápanyagösszetételre: a sok hús mellett sok szénhidrátra is szükségük lehet. Kölyköknél kerülendő a túl gyors növekedést serkentő magas energiabevitel, ugyanakkor kezdettől figyelni kell az ízületek és a porcok védelmére, valamint az optimális csontfelépítést segítő foszfor-kalcium arányra.

A weimari vizslák hajlamosak lehetnek a falánkságra, így egészségük érdekében mindig felügyeljük, hogy mit és mennyit esznek.

Alapvetően egészséges, betegségekre mérsékelten fogékony fajta a weimari vizsla, de bizonyos kockázatokkal érdemes tisztában lenni. Bár a tenyészegyedeknél kötelező a diszplázia szűrése, mégis előfordulhat náluk is ez az ízületi betegség a csípőnél és a könyöknél, illetve munkakutyaként tartva a lábuk amúgy is sérülékeny lehet. 

Hosszan lelógó fülük miatt hajlamosak lehetnek fertőzésekre, gyulladásokra, ezért nem árt rendszeresen kívül-belül ellenőrizni és szükség esetén kitisztogatni a füleket, főleg vizes kalandok után. 

Ritkán véralvadási zavar (von Willebrand betegség), epilepszia, daganatos megbetegedések és ételallergiák (csirkehús) is előfordulhatnak a weimari vizsláknál, illetve a szembetegségek közül a retina atrófia és az entrópium (befelé forduló szemhéj) felmerülhet.