Gidrán ló: nemzeti kincsünk

A gidrán lófajta eredete egészen 1816-ig nyúlik vissza, ekkor vásárolta ugyanis Fechtig báró Egyiptomban Gidran Seniort, a fajtaalapító arab mént. Mezőhegyesen kezdték tenyészteni, melyhez felváltva használtak arab méneket illetve angol telivéreket, így lett a gidrán kevert, anglo-arab populáció.

A gidrán a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozata alapján nemzeti kincsnek számít

Erőteljes, de elegáns

Erőteljes, jól izmolt, mégis kecses és elegáns állat. Nyaka és marja hosszú, háta és ágyéka pedig középhosszú, nagyon feszes. Küllemét meghatározzák az angol telivérre jellemző vonások- kedvező maralakulás, terjedelmes mellkas. Lábai szabályosak. A bottal mért marmagasság méneknél 160-168, a kancáknál 155-167 cm. Kizárólag sárga szín elfogadott a fajtánál.

Gidrán csikó

Magyar híresség

A gidrán többhasznú melegvérű fajta, hátas és fogatlóként egyformán bevált. Szép eredményeket tud felmutatni díjugratásban is. A fajtát 1992-tól a Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület tarja fenn, nyilvántartásukban mintegy 160 fajtatiszta kanca található. Magyarországon kívül csupán Bulgária és Románia rendelkezik kisebb állománnyal, így az itthoni - 20-25 generációs múlttal rendelkező - fajta jelentős genetikai értéket képvisel.

Gidrán film