- -

Macska fertőző betegségei

5
Macska fertőző betegségei
Macska fertőző betegségei: fertőző gyomor- és bélgyulladás, macskanátha, fertőző hashártyagyulladás, leukózis, immunhiányos betegséget okozó vírus stb..


Fertőző gyomor- és bélgyulladás (Panleucopaenia)

 

A tünetek a fertőzés után 4-10 nappal jelentkeznek. Ez a macskák legsúlyosabb fertőző betegsége, elsősorban fiatal, oltatlan macskákon fordul elő. Sokszor a leggondosabb kezelés ellenére is elpusztulhat a fiatalabb állat. Az első tünet a hányás, a magas láz, a hasfájás. A hányadék sárga és habos. A macska sem enni, sem inni nem hajlandó, a gyógyszereket kihányja, így súlyos folyadékveszteség, kiszáradás, később véres, bűzös hasmenés alakul ki. A beteg cica sokszor hideg kőre fekszik a legszívesebben. A betegséget egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani. A gyógyítás egyedüli gyógymódja az intenzív infúziós terápia több napon keresztül, amelyben folyadékot, ásványi sókat és tápanyagokat kell pótolni az állat számára. Megelőzés: 8 hetes korban javasolt védőoltást beadni, amit először 3-4 hét múlva, majd évente kell ismételni.

 

macska_fertozo_betegsegei

Macskanátha (Rhinotracheitis)

 

Cseppfertőzés útján terjed, emberre veszélytelen. Lázas állapot lép fel, ez 3-4 napig tart. Az elhullás nem olyan gyakori, mint a panleucopaeniánál, de elhanyagolt esetben életre szóló tüneteket okozhat (kötőhártya-, arc- és homloküreg-gyulladás). A betegség kedvező esetben 1-2 hét alatt gyógyul. Sok kóbor cica betegszik meg macskanáthában, savós-gennyes váladéktól össze van ragadva a szemük, szörcsögnek, el van dugulva az orruk, folyik a nyáluk, nem esznek, leromlik a szervezetük, életre szóló szemkárosodást szerezhetnek, ha időben nem kezelik a betegséget. Szemüket, orrukat ki kell tisztítani gyakori cseppentéssel. Fontos, hogy melegben lehessenek és időben orvosi ellátást kapjanak, amely legtöbbször antibiotikum, szem- és orrcsepp adását jelenti. A betegség oltással megelőzhető. Az első oltást 8 hetes kor körül, a másodikat 4-5 hét múlva kell beadni. Évente javasolt emlékeztető oltást adni.

 

Fertőző hashártyagyulladás (FIP)

 

Emberre veszélytelen, nyállal, cseppfertőzéssel, harapással terjed. Idős macskáknál ritkán fordul elő, általában a 4 hónapos - 5 éves cicák veszélyeztetettek. A lappangási idő hosszú, lehet akár 4 hónap is. A betegség náthás tünetekkel indul, étvágytalansággal bágyadtsággal, enyhe lázzal jár. Később a betegek egy részénél a hasüregben folyadék gyülemlik fel. Elképzelhető, hogy elmúlnak a panaszok, majd hónapok múlva visszatérnek a tünetek, vérszegénység lép fel, a beteg állapota egyre romlik, máj- és hashártyagyulladás alakul ki. A betegség gyógyíthatatlan.

 

macska_fertozo_betegsegei1

Leukózis (FeLV)

 

Vírus okozta fertőző betegség, az immunrendszert támadja meg. Nem azonos az emberi leukémiával. Hosszú, akár többévi lappangás után alakul ki, így általában felnőtt macskákon figyelhető meg, de a kismacskák már születésükkor is fertőzöttek lehetnek. Állatok közötti közvetlen érintkezéssel, nyállal, vérrel terjed. A tünetek nagyon változatosak, legtöbbször a nyakon és a térdhajlatban megduzzadnak a nyirokcsomók, előrehaladott esetben súlyos vérszegénység alakul ki, a nyálkahártya fakó, fehér színű lesz. Ínygyulladások, daganatok jelentkeznek, az ellenálló képesség csökkenése miatt gyakran lépnek fel másodlagos fertőzések, bőr-, légzőszervi betegségek, hasmenés. Gyógyíthatatlan betegség, ezért az oltás az egyetlen megoldás, de fontos tudni, hogy csak a még nem fertőzött állatokat védi meg. Erről vérvizsgálat tájékoztathat. Legnagyobb veszélynek a kertbe, udvarra, hétvégi ház környékére kijáró, csavargó macskák vannak kitéve, amikor más - esetleg a fertőzést hordozó - macskákkal konfliktusba keverednek.

 

Immunhiányos betegséget okozó vírus (FIV)

 

Ez a vírusos betegség nagyon hasonló a macskaleukózishoz. A fertőződés és terjedés módja azonos. A tünetek is jórészt hasonlóak. Sajnos védőoltás ellene nincsen, a fertőzöttség szintén vérvizsgálattal mutatható ki. A betegséget kezelhetjük gyógyszerekkel, de sajnos meggyógyítani nem tudjuk. A beteg cica még évekig élhet tünet- és fájdalommentesen, fontos a gazdi gondoskodása és szeretete.

 

Haemobartonellosis

 

A kórokozó a vörösvértestek felületén szaporodva azokat károsítja, és ezzel vérszegénységet okoz. Általában sebzéssel járó karmolás útján terjed. 1-2 hét lappangási idő után lázas és láztalan állapot váltja egymást. Az állat fáradékony, sápadt lesz, később sárgaság is jelentkezhet. A betegség gyógyítható, speciális gyógyszere van (Caparsolate), de sajnos leggyakrabban az előbb említett két vírusos betegség immunrendszert gyengítő hatása miatt tud megbetegíteni annyira, hogy súlyosbíthatja azok tüneteit.

 

Aujeszky-féle betegség (álveszettség)

 

A betegség a vírust tartalmazó nyers sertéshús és főleg belsőségek adásával terjed. A veszettséghez hasonló tünetek alakulnak ki, de annál jóval rövidebb (néhány napos) lappangási idő után. Elviselhetetlen viszketés, nyálzás, fokozott izgalmi állapot jelentkezik. A beteget azonnal el kell különíteni, mert más macskákat is megfertőz. A cicák egyfolytában fájdalmasan nyávognak, a pupilláik nem egyformán tágak. Nyálaznak, mert a nyelésben részt vevő idegek lebénulnak, izomgörcsök jelentkeznek, az állat így pusztul el. A cicát minél előbb javasolt elaltatni, nem szabad hagyni, hogy szenvedjen, a betegség gyógyíthatatlan. Megelőzni csak a sertésáru alapos megfőzésével lehet.

 

Veszettség

 

Kórokozója vírus, leggyakoribb terjesztője a róka, harapás útján terjed. Részben mivel a kutyák számára kötelező a veszettség elleni oltás, másrészt a kijáró macskák nagyobb területen kóborolhatnak, a macska veszettséget esetlegesen hordozó szerepe nagyobb lehet, mint más háziállaté. Javasolt ezért - noha a nyilvántartás gyakorlatilag lehetetlen volta miatt nem kötelező - a kijáró macskák veszettség elleni legalább kétévenkénti oltása. Szerencsére a Dunától nyugatra a rókákat évente rendszeresen speciális csalétkekkel vakcinázzák, így ezen a területen nem is fordult elő ismert veszett állat. Veszettségre utal, ha a cica feltűnően ingerlékeny, támadó magatartást mutat. Ha veszettségre utaló tüneteket észlelünk, akkor ne akarjuk megfogni a macskát, hanem azonnal hívjuk ki hozzá az állatorvost. A cica nyáladzik, nem eszik, nem iszik, állkapcsa lóg, rángógörcsök jelentkeznek, esetleg lebénul. A betegség megelőzhető oltással, de ha állaton vagy emberen a veszettség tünetei jelentkeznek, a beteg menthetetlen. Ha egy egészséges macska megharap valakit, akkor ugyanúgy kell eljárni, mint kutyaharapás esetén, azaz kéthetes megfigyelést kell elrendelni, amit a körzeti állatorvos végez el. Ha az embert harapott macska a veszettség tüneteit mutatja, akkor el kell altatni és a hulláját az állatorvos állategészségügyi intézetbe kell hogy küldje ingyenes vizsgálatra. Ugyanígy kell eljárni, ha az embert harapott macska időközben elpusztul.

 

Toxoplazmózis

 

A kórokozó egy egysejtű, amely szinte minden meleg vérű állatban és emberben is okozhat fertőzést, de a végleges gazdája a macska és a macskafélék. A macska elsősorban egértől, patkánytól kapja el, vadászat során. A fertőződés után a macskák leggyakrabban tünetmentesen átesnek a betegségen, de a betegség járhat lázzal, hányással, hasmenéssel is. A nyirokmirigyek megduzzadnak, az orrnyálkahártya begyullad, vérszegénység alakul ki. Kölyökmacskánál a betegség akut tüdőgyulladást okoz, idősebbnél pedig agykárosodásra utaló tünetek figyelhetők meg: egyensúlyvesztés, dülöngélő járás. A betegség végén bénulásos tünetek jelentkeznek. Előfordulhat belső szemgyulladás is. A kórokozó az emberre is veszélyes, a betegségen éppen átesett macska az ürülékével 2-3 hétig fertőz. A fertőzés után a szervezet immunissá válik, és utána már nem ürít az állat kórokozókat. Fontos tudni, hogy az emberi fertőződés forrása leggyakrabban nem közvetlenül a macska, ugyanis a fertőző kórokozókat ürítő macska által beszennyezett és mosatlanul elfogyasztott zöldséggel vagy a fertőzésen átesett állatok nyers húsával (például tatár bifsztek, rosszul átsült hamburgerhús) is nagy esélye van bárkinek arra, hogy megfertőződjön ezzel a kórokozóval. Vizsgálatok bizonyították, hogy a felnőtt lakosság 30-50%-a már átesett a fertőzésen anélkül, hogy tudomást szerzett volna róla. A tünetmentes fertőződés egyben védettséget is jelent az esetleges későbbi újrafertőzés ellen. Súlyosabb betegséget a gyenge immunrendszerű embereknél (gyermekek, AIDS-betegek) okozhat.

Terheseknél különösen veszélyes a toxoplazmózis (a magzat szem- és agykárosodását okozhatja), ha a várandós kismama még nem esett át a fertőzésen korábban és a friss fertőződés a terhesség alatt következik be. Ilyenkor különösen kell ügyelni a higiéniára, ha lehet, ne tartsunk macskát, ha mégis, akkor az almot lehetőleg más tisztítsa, minél gyakrabban. Fontos azonban tudni, hogy nemcsak az otthon tartott macska jelentheti a veszély forrását, hanem a kóborló macskák is. Vérvizsgálattal az is bizonyítható, hogy a kedvencünk átesett-e a fertőzésen és mikor. Ha régi fertőződést mutat a vizsgálat, nincs mitől tartani, a macska nem fertőzheti meg a gazdáját. Ugyanilyen vérvizsgálat egyébként a várandós kismamáknál is lehetséges. Ha régi keletű, már lezajlott fertőződést mutat a laborvizsgálat, nincs veszélynek kitéve. Egyes országokban ezt a vizsgálatot rutinszerűen elvégzik a terhesgondozás során, hazánkban egyelőre nem mindenkinél, csak akinél felmerül a fertőződés lehetősége.

Megelőzhető az ember fertőződése a következő szabályok betartásával:

  • ne etessünk nyers húst a macskával,
  • a macskaalmot és edényeket fertőtlenítsük rendszeresen,
  • legalább naponta egyszer távolítsuk el a macska ürülékét az alomból,
  • mossunk kezet evés előtt,
  • terhesek ne szerezzenek be új cicát,
  • rendszeresen takarítsunk a lakásban,
  • terhesek ne kertészkedjenek,
  • mindig jól megmosott zöldséget, illetve jól megfőtt, megsült húst egyenek.
értékelés