Közel egy időben született meg három dámszarvasborjú a Szegedi Vadasparkban, kettő közülük a Kárpát-medencében is élő európai dámszarvas (Dama dama), a harmadik azonban a különleges természetvédelmi helyzetű mezopotámiai dámok (Dama mesopotamica) közé tartozik.

A szegedi állatkert egyik büszkeségének számító mezopotámiai dámvad születése természetvédelmi, állatkerti szempontból kiemelt jelentőségű - közölte Veprik Róbert igazgató.

A mezopotámiai dámszarvast a múlt század közepére kipusztultnak tekintették, és egy kisebb populációjának újrafelfedezése után gyakorlatilag az állatkertek mentették meg a végleges eltűnéstől a hajdan hatalmas területen elterjedt fajt. A Szegedi Vadaspark is 2013 vége óta fajmegmentési program keretében tartja a mezopotámiai dámszarvasokat, és a csapat eddig minden évben egy-egy borjúval gyarapodott.

 

damszarvasok

A dámszarvasokat kisebb termetük, pettyezettségük és a bikák lapátos agancsa különbözteti meg a gímszarvastól. A mezopotámiai dámok sötétebb alapszínűek és a hím agancsa kevésbé lapátszerű - erről a látogatók is meggyőződhetnek a vadasparki séta során összehasonlítva a két fajt. Az európai részleg szarvas-muflon kifutója lassan állatkerti óvodaként funkcionál, annyi apróság követi anyját a fák között, így könnyen észrevehetők a kicsik. A mezopotámiai dámkifutóban cseperedő borjút is megfigyelhetik a látogatók, ha előbújik az etető rejtekéből.

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál - tömege 50­70 kilogramm, testhossza másfél méter. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli - a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi -­, ahol elbújhat ragadozói elől.
Kapcsolódó cikkek

Oroszlánt, zebrát és krokodilt is tartanak háziállatként a britek

Szerecsenmaki született a Nyíregyházi Állatparkban

értékelés