A törpeszúnyogok ismét terjeszthetik a kéknyelv betegséget

A hivatal tájékoztatása szerint a rovartani vizsgálatok eredményei alapján vége Magyarországon a kéknyelv betegség szempontjából az úgynevezett vektormentes időszaknak, amit az állatszállításoknál kell figyelembe venni. A szezonálisan vektormentes periódus az év azon szakasza, amikor a kedvező időjárási körülmények miatt a kéknyelv betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyog fajok aktivitása a kritikus szint alá csökken. Ilyenkor a fertőzést közvetítő szúnyogok eltűntével a betegség terjedése is megáll - közöli honlapján a hivatal.

Hozzátették, továbbra is érvényes az országos főállatorvos kéknyelv betegség elleni vakcinázásra vonatkozó határozata.    A vakcinázás egy kötelező és egy önkéntes részből áll. Az esetleges új kitöréssel érintett állattartó gazdaságokban a hatóság - állami költségen - kötelező jelleggel vakcinázni fog minden betegségre fogékony egészséges állatot. Emellett - mivel Magyarország teljes területe 2015 novemberétől egy egységes védőzónának minősül -, megelőzésképpen, önkéntes alapon, az állattartók is vakcináztathatják állataikat.

A vektormentes időszak végével és a vakcinázás engedélyezésével az állatszállításra vonatkozó szabályok részben módosulnak. Így a továbbtartásra Magyarországról az unió kéknyelv betegségmentes területeire, illetve megfigyelési körzeteibe csak olyan kérődző szállítható, amely a kéknyelv betegség elleni védőoltásban részesült; vagy a laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy már átvészelte a betegséget; vagy a szállítás előtt jóváhagyott vektormentes létesítményben tartózkodott.

Továbbá figyelembe kell venni, hogy az azonnali vágásra történő szállítás, illetve azonos besorolású körzeten belüli szállítás esetén a feltételek változatlanok. Így a harmadik országba irányuló szállításoknál továbbra is a fogadó ország követelményeinek megfelelően történhet a szállítás.

Az eddigi tapasztalatok alapján a vektormentes időszak újbóli kezdete 2017. negyedik negyedévében várható. A Nébih továbbra is kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv betegség tüneteire fokozottan figyeljenek, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat - tartalmazza a közlemény.

Állami támogatást kaphatnak állományuk beoltásához az állattartók a kéknyelv-betegség megelőzése érdekében, ahol pedig már felbukkant a betegség, ott kötelező a vakcinázás, hogy a többi állat ne fertőzödjön, ennek költségét az állam állja - mondta Nemes Imre, a Nemzeti Élemiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában kedden.

Hangsúlyozta, hogy a kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá esik, ezért az állattartóknak kötelező értesíteniük az illetékes hatóságot vagy az állatorvost, ha észreveszik a kór jeleit: a fertőződés után két héttel az állatok étvágytalanok lesznek és nem mozognak, nyálzanak, könnyeznek, nyelvük megduzzad. Hozzátette, hogy a betegség csak nagyon ritkán jár az állatok elhullásával és nincs szükség a fertőzött állomány leölésére sem. A betegség emberre nem veszélyes, mivel csak a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődző állatokat támadja meg, ám a meleg beköszöntével a kórt terjesztő törpeszúnyogok egyre aktívabbak - közölte.

Nemes Imre kiemelte, hogy a betegségnek a kivitel szempontjából van különösen nagy jelentősége: a vírusok a fertőzött állatokkal nagy távolságra is eljuthatnak. Magyarországra 2008-ban Franciaországból származó szarvasmarhákkal érkezett a kéknyelv betegség, 2014-ben pedig a Balkánról terjedt át, és bár tavaly már nem találtak fertőzött állatot, még 1 évre volna szükség ahhoz, hogy Magyarország hivatalosan is fertőzésmentes lehessen - közölte.