Mit csinálj, ha vedlik a pók?

A vedlés alapjai

A pókok egész életük során növekednek. E növekedés elengedhetetlen része a vedlés. A pókok külső váza (kutikula) kemény, kitinből álló rugalmatlan "bőr" amely nem tud növekedni, illetve tágulni. Ezért a külső váz gátat szab a növekedésüknek, így időről időre le kell azt cserélniük. Két vedlés közti időszakban a régi bőr alatt kifejlődik egy új. Ez puha és ráncos, ahogy telik az idő és a pók növekszik, egyre jobban feszíti a régi merev bőrt. Ilyenkor következik be a vedlés.

A vedlések közti időköz az állat korával egyenesen arányosan nő. Míg a fiatalabb egyedek havonta/kéthavonta is vedlenek (mivel a növekedésük dinamikusabb) és vedlésenként nagymértékű növekedést mutatnak, addig a felnőtt nőstények évente már csak egyszer (egyes esetekben még ritkábban) váltanak bőrt és méretük már csak kis mértékben növekszik.

A fiatalabb egyedek jobban viselik a vedléssel járó megterheléseket, az idősebb pókoknak hosszabb nyugalmi időszakra van szüksége mind vedlés előtt mind vedlés után.

A vedlés fázisai

A vedlés fázisai képekben, klikk ide az összes kép megtekintéséhez!

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a vedlés akkor kezdődik, amikor egy madárpók a hátára fekszik. Ez így azonban nem igaz, a vedlési előkészületek illetve a pók testében lezajló folyamatok kezdetének én azt az időt nevezem, amikor a pók (jelen esetben Avicularia sp) inaktívvá válik:

• Nem fogad el táplálékot.
• Utóteste besötétedik (Avicularia fajok esetében ez általában nem olyan szembetűnő), színei kifakulnak, eltompulnak.
• Elszövi lakóhálója bejáratát.
• Mozgását minimálisra korlátozza.

Ezektől számítva a terraristának a következőkre kell odafigyelni

• Az állat számára biztosítani kell a megfelelően nyugodt, stresszmentes környezetet (ne zaklassuk hálója felnyitásával, eleségállat hálójába helyezésével, felesleges terráriummozgatással).
• Szükséges folyadék mennyiség és páratartalom szintén elengedhetetlen (ez az Avicularia fajok esetében 80% páratartalmat jelent.) Kisebb még nevelő dobozban élő egyedek esetében heti háromszori talajnedvesítéssel, illetve a lakóhálóra való pár csöpp víz csepegtetésével ezt könnyen elérhetjük. Nagyobb már terráriumban élő egyedeknél a heti kétszeri permetezés sűrítését minden másnapira, de ügyelve arra, hogy mennyiségileg kevesebb is legyen a bepermetezett víz, ne csatakossá tegyük az életterét az állatnak csak állandó magasabb páratartalmat biztosítsunk neki)
• Semmi képen ne telepítsük pókunkat ebben az időszakban új terráriumba, dobozba!!!
• Ne maradjon bent a pók terráriumában/dobozában eleségállat.

Ez az időszak fiatalabb párvedléses Avicularia egyedeknél 1-3 hétig tart (tartástól illetve koruktól függően), felnőtt nőstények esetében viszont akár másfél, két hónapig is eltarthat.

Ennek a szakasznak az utolsó részében ekdizon hormon hatására az új bőr hámsejtjei (hypodermisz sejtek) elkezdik az exuviális (vedlési) folyadék (gél) termelését.

Amennyiben a pók nem tud elegendő folyadékot felvenni ebben szakaszban az exuviális folyadék termelése elégtelen lesz, ez a következőkben mutatkozhat meg:

• A vedlésnél a végtagok vagy az utótest régi bőrbe való beragadása.
• Nem megfelelően elinduló vedlés, a hátpajzs helyet az utótest ventrális oldalán reped fel a régi bőr (ez helytelen vedlési pozíció következménye is lehet).

A következő szakasz már közvetlen vedlés előtti (általában pár órával esetleg egy nappal előzi meg magát a vedlést). Ilyenkor az állat újra aktivá válik, mozgolódik, tesz-vesz a lakóhálóján belül. Takarítja, illetve megszövi a védőhálót, illetve a kapaszkodó szálakat. Ezután egy rövid nyugalmi szakasz jön, ami 10-20 perctől egy, másfél óráig tart.

• Amikor észlejük a pók újra aktiválását a lehető legkisebb zavarás mellett ellenőrizzük, és szükség esetén emeljük a páratartalmat.
• Amikor az állat nyugalomba vonul, már ne zavarjuk, mert ez könnyen a vedlés elodázáshoz vagy természetellenes pozícióban (lábon állva) való megkezdéséhez vezethet.

Maga a vedlés a vedlési pozíció felvételével kezdődik. Ez az Avicularia genus esetében 80-85% nem a többi genustól megszokott "hátára fekvő" póz.

Náluk ez vagy a doboz/terrárium tetejéről való lefüggeszkedés (a lakóháló elszeparált részén belül) vagy függőleges állás. Ezeknek a pózoknak a felvételében van szerepük a kapaszkodó szálaknak, melyeket a pók a rövid aktív időszakában készített. A kapaszkodó szálakba akassza bele a kitin karmait melyek normál esetben nem láthatóak, ezek a végíz csúcsán helyezkednek el.

A vedlés után, amikor a pók már 24/72 órája (korától függően) talpon van igyekezünk vizet juttatni a hálójába (a legminimálisabb zavarás mellett) mert vedléskor nagy a folyadék veszteség és ez könnyen kiszáradáshoz vezethet. A kiszáradás tünetei:

• A pók összehúzott lábakkal áll.
• Mozgáskor a lábak görcsösen meg-megrándulnak.
• Mozgása bizonytalanná válik.

Fiatal egyedeknél 4/5 nappal, felnőtt példányoknál 7/8 nappal a vedlés után kínáljuk meg őket az első táplálékkal, (ez lehetőleg az állat méretéhez képest ne legyen nagytermetű). Erre az a kihagyásra azért van szükség, mert a még nem teljesen megszilárdult kutikula sérülékeny, és ha a pók megijedve rámar az eleség állatra az a csáprágó kifordulását eredményezheti.

Amennyiben a fentieket betartjuk, minden segítséget megadtunk a pókunknak ennek a veszélyes folyamatnak a sima és gördülékeny átvészeléshez, a többi már rajtuk múlik.

Köszönet a segítségért Kovács Gábornak!