-
Szállodai recepciós állás
-
Óvodapedagógus
-
karbantartó
-
takarító
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Asszisztens
-
Kőműves
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Csomagoló - Webshop Munkatárs
2024. 12. 04
-
Lead Security Provisioning Analyst
2024. 12. 08
-
Payroll Specialist - German Speaking
2024. 12. 08
-
Lead Accounts Payable Representative
2024. 12. 08
-
Bérszámfejtési szakértő német nyelvtudással
2024. 12. 08
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A sósvízi, másnéven bordás krokodil a Csendes-óceán délkeleti részén Kelet-Indiától a Fidzsi-szigetekig, és Dél-Kínától Észak-Ausztráliáig folyókban és torkolatokban található meg. A biológusok soha nem értették, hogy ezek a nagytestű ragadozók, melyek 5 és fél méternél is hosszabbak lehetnek, hogyan képesek akkora utakat megtenni, hiszen köztudottan nagyon rossz úszók.
Hogyan közlekednek a krokodilok?
A folyókban úgy közlekednek, hogy karmaikat a vízfenékbe akasztva húzzák magukat előre, majd a vízfenéken várakoznak, és leselkednek a folyóparthoz túl közel merészkedő zsákmányra. De a krokodilokat a nyílt tengeren is látni vélték. Erre a rejtélyre most fény derült.
A kutatók felfedezték, hogy a sósvízi krokodilok mekkora távolságokat képesek megtenni, és ami még érdekesebb, hogyan teszik meg ezeket a távolságokat. A műholdas követő berendezések adatait megvizsgálva a tudósok rájöttek, hogy a krokodilok a part menti, tenger irányába haladó áramlatokat veszik segítségül. Az áramlatokat meglovagolva képesek az óceáni szigeteket bejárni és az ausztrál part mentén nagy területeket körbevándorolni. Egy 3 és fél méteres krokodil, melyet a kutatók követtek, 589 kilométert tett meg 25 nap alatt az ausztrál part körül, míg egy másik 4 és fél méteres hüllő Ausztrália York-félszigetéig 20 nap alatt ért el, 410 kilométert megtéve. Dr Hamish Campbell, brit biológus, aki a Queenslandi egyetemen végezte a kutatást, azt mondta, hogy ők eredetileg a krokodilok területeit akarták tanulmányozni, amikor rájöttek, hogy ezek az állatok furcsa módon hatalmas távolságokat tesznek meg.
Veszélyes szörfösök |
„Az adatokat megvizsgálva rájöttünk, hogy a mozgásuk megegyezik az árapály áramlásával, és a dagály irányának változásakor jutnak ki a folyópartra."- mondta Dr Campbell. A tengeren is az időszakos áramlatokat használják. Megvárják, míg az áramlat irányt változtat, és annak segítségével járnak be hosszú távokat. Hihetetlenül jó képességük van arra, hogy kiszámítsák az áramlatok irányát és azt, hogy abba az irányba haladnak-e, amerre menni szeretnének.
Dr Campbell és kollégái 27 felnőtt krokodilra helyeztek jeladókat és víz alatti vevőkészülékkel követték mozgásaikat 12 hónapon keresztül. (Néhány krokodilra még az ausztrál televízió világhírű hüllőszakértője, Steve Irwin erősítette fel a jeladót, akit 2006-ban egy tüskés rája ölt meg egy tragikus balesetben.) Észrevették, hogy a krokodilok gyakran közel 50 kilométert is megtettek a folyó torkolatától a nyílt tengerig. Az adatok szerint a krokodilok a dagály változása utáni egy órán belül kezdték utazásukat. Úgy késleltették az elindulást, hogy a partra vonszolták magukat, mikor a dagály ellenük fordult. A tudóscsapat a műholdak segítségével követte az óceáni utakat megtett krokodilokat is, melyek szintén az időszakos áramlatokat használták fel észak-ausztráliai utazásaikra.
Miért vándorolnak a krokodilok?
Egyes tengerjáró hüllők, mint a tengeri teknős, az utódok világra hozása miatt vándorolnak nagy távolságokat, de a krokodiloknál ennek más okaik vannak. Bár ezek még nem teljesen ismertek, és megválaszolásuk további kutatásokat igényel, egy lehetséges elmélet szerint a krokodilokat az általuk már meglátogatott helyekre való visszatalálás készteti a nagy vándorlásra. Egyik esetben egy krokodilt helikopterrel követtek, és kiderült, hogy 410 kilométert tett meg a York-félsziget körül az áramlatokat meglovagolva, hogy visszaérjen eredeti otthonába. Áthaladt a Torres tengerszoroson, mely híres az erős vízáramlatokról, majd egy védett öbölben várt, amíg az áramlatok megfordultak, és hazavitték.
A krokodilok elköltöztetésével sok támadás elkerülhető lenne |
„A krokodilok rossz úszók, így csak akkor úsznak, ha az áramlatok segítik őket. Csak így képesek nagy távolságokat megtenni." - mondta Dr. Campbell. A tudósok most azt remélik, hogy a kutatások alapján olyan helyekre tudják költöztetni a krokodilokat, ahol nem veszélyeztetnek embereket. Eddig hiába próbálták őket elköltöztetni, pár hónap után mindig visszatértek. Most viszont már tudják, hogy olyan új helyeket kell nekik keresni, ahol az áramlatok nem kedveznek a visszatéréshez.