- -
5
A teknős is béka?
A vicc szerint azért él sokáig a teknős, mert beletörött a páncéljába az idő vasfoga. Tény, hogy nagyon hosszú életű állatok. Vannak feljegyzések 152 évig élt óriásteknősről, de a házi kedvencek is elélhetnek akár 25 évig. Miért élnek ilyen sokáig? Mit érdemes tudni a magyar teknősökről? És teknős vagy teknősbéka? Lássuk...

A teknősbéka

A szó használata helytelen, mert két faj keveredik benne: a hüllők és a kétéltűek faja. A "teknősbéka" hüllő. És rendszertanilag helyes megnevezése: teknős.

A teknősök a Testudines (vagy Chelonia) rendet alkotó hüllők. Kihalt és létező fajaik egyaránt vannak. 200 millió évvel ezelőtt már voltak teknősök. Ma körülbelül 300 ismert teknősfaj él a világon. Nagyon hosszú életű állat. Gerinces, négy lába és egy, a bordáiból kifejlődött teknője van, ami páncélként védi, ha támadás éri. Az elszarusodott bőrpajzsokkal fedett páncél, melynek mell-lemezei összeérnek a szegélylemezekkel; a haspáncélon mindig 11 vagy 12 pajzs van. A többi nyakrejtőtől (Cryptodira) abban különbözik, hogy karmokkal ellátott járó- és úszólába van s a csontos tarkólemezen a bordaszerű nyújtványok hiányoznak. A család tagjainak további közös bélyege, hogy nyakuk és fejük hátrafelé teljesen behúzható a teknők közé. Általános bélyeg az is, hogy a lábujjak ízeinek ízületeik vannak és a 4 vagy 5 lábujj karomban végződik.

 


A teknős légzése

A teknősöknek jellegzetes a légzésük. Amikor a nyelvcsontjuk lefelé mozdul, a nyitott orrlyukakon át beáramlik a levegő, és a nyelvcsont emelkedésekor jut be a tüdőbe. A szárazföldi teknősök szabályos időközönként mindig kinyújtják a nyakukat a páncélból. Ilyenkor kitágul a tüdejük, és a levegő szabadon beáramolhat. Amikor visszahúzzák a nyakukat, a levegő akkor távozik a tüdejükből.

 


Teknősszív

A teknősök szívében nincs elkülönülve a jobb és a bal kamra. Így keveredik egymással az oxigéndús és az oxigénhiányos vér. Az anyagcsere-folyamataik is lassúak. Az olyan vidékeken, ahol ahol nagy a hőmérséklet - ingadozás, a teknősök a fagy vagy a szárazság ellen védekezve beássák magukat a talajba. Ilyenkor lecsökken a szívműködésük és a légzésük. Sajnos sok teknősnek okozza a vesztét a túl korai tavaszi felmelegedés. Ilyenkor ugyanis, ha a föld az erős napsütés hatására felmelegedik, alkonyatkor előjönnek a rejtekhelyeikről, ezért ha ezután hirtelen erős éjszakai fagy jön, akkor nem tudnak elég gyorsan visszabújni a téli rejtekhelyükre, és megfagyhatnak.

Teknősalkat

A teknős termete egy kisebb kőrakáshoz hasonlít. Teste szilárd vázát csontváza és bőrcsontjai alkotják. Ha minden rendben van, akkor a fejét és a lábait kidugja, és sütkérezik a napon. Ha azonban a közelben olyan állat bukkan fel, amelyik veszélyt jelenthet, akkor a teknős behúzza a fejét és a lábait a páncélja alá. A szárazföldi teknősök növényevők, de a vízi teknősök ragadozók. A vízi teknős míg a szárazföldön nehézkesen mozog, addig a vízben gyorsan úszik, így könnyedén becserkészi az áldozatát.

 

 

A teknős tojással szaporodik. A legtöbb teknősfaj nemét a tojást érő hőmérséklet változás dönti el a kikelés előtt. A magas hőmérséklet hatására nőnemű, az alacsonyabbéra pedig hímnemű egyedek születnek. Vannak azonban olyan fajok is, amelyeknél a nem genetikailag előre meghatározott.

A mocsári teknős (Emys orbicularis)

A Kárpát-medencében őshonos. Egyetlen vadon élő hazai teknősfajunk. A faj ovális, hátrafelé szélesedő, legfeljebb 20 centiméter hosszú hátpáncélja és bőre zöldes- vagy barnásfekete, amit sárga vagy sárgásfehér pettyek és/vagy csíkok tarkítanak.

 

 

A világosbarna haspáncélt gyakran sötét foltok tarkítják - a hímeké homorú, a nőstényeké lapos. A pajzsoknak szegélye olykor fekete. Hátpáncélján (a fiatalabb egyedeket kivéve) nincs taraj. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, a nőstényeké fehér vagy sárgás.

 

 

Télen beássa magát az iszapba, a többi évszakban pedig este aktív. Ha nem tudja télen az iszapba ásni magát, akkor a jégpáncél alatt keres menedéket magának. A mocsári teknős a tiszta vizeket kedveli. Szívesen napozik, és csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől. Táplálékát a vízből szerzi. A nehézkes mozgása miatt azonban csak a beteg halakat képes elfogni. A látása viszont kitűnő. Ha valami veszély közeledik, gyorsan becsusszannak a vízbe. A magyar őseink is szerették a teknőshúst, a mocsári teknőst is megették. A számuk azonban nem emiatt fogyatkozott meg. Ma sajnos alig van élő példány a mocsári teknősből. Magyarországon védett állatok.

 

címlapfotó: Miha Krofel

értékelés