Japán erdei sikló

A kifejlett japán erdei sikló testhossza 100-170 cm. Igaz, hogy a hímek nagyobbra nőnek, mint a nőstények, de ez csak idősebb korban érvényesül, mert a hímek rossz evők, és sokkal karcsúbbak a nőstényeknél.

Színe kékesszürke, esetleg zöldes. (A Németországból származó egyedek szürkésebbek, míg a Csehországból származóak inkább zöldesebbek.) A hasi pikkelyek világosabbak. A szemüktől a szájzugig egy feltűnő, tetszetős fekete csík húzódik. Testükön 4 db sötétebb sáv fut végig. Kiskorukban barnás-szürkés színűek, de nagyon hasonlítanak a felnőtt állatokra.

A fiatal japán erdei sikló békákat, gyíkokat fogyaszt, felnőtt korában pedig rágcsálókat, madarakat, esetleg ezek tojásait.

Japánban létezik egy albínó populáció a Nishiki folyó mentén, de ezt a kormány 1924-ben oltalom alá vonta veszélyeztetettsége illetve a vallásban betöltött szerepe miatt. Az albínó egyedek fogyatkozásának visszafogása érdekében létrehoztak egy tenyészprogramot a populáció megmentése érdekében.

A japán erdei sikló életmódja

A japán erdei sikló a fákon is jól mozog

A reggeli és esti órákban indul zsákmányszerző útjára, napközben elrejtőzik, szívesen ver tanyát ember által lakott települések közelében és a házakban.

A földön és a fákon is egyaránt jól mozog, nagyon ügyesen mászik. Megtalálható erdőkben, mezőkön, gyepes-füves réteken, cserjésekben, bambusz erdőkben. Az ősz beköszöntével hibernációba vonul 3-4 hónapra. Tavasszal ébred, ekkor párzik: a nőstény 5-20 tojást rak.

A fiatal példányok etetése kissé macerás

Az állataimat (1 pár) 2006. őszén szereztem be Dr. Gál Jánostól, ekkor kb. 1 hónaposak voltak. Egyik sem evett önállóan, ezért hetente tömtem őket kis méretű szopós egérrel, amit előre elpusztítottam.

A tömést csak tapasztaltaknak ajánlom, mert könnyen felsérthetjük a szájukat illetve a nyelőcsövüket.

A másik módszer, ha az egeret gyík letört farkával (nem védett hazai fajjal) beszagosítjuk. Ezzel a módszerrel átverjük a kígyót, mert azt hiszi, hogy gyíkot eszik.

A kiskígyók néhány hét kényszertáplálás vagy szagosítás után általában elkezdenek önállóan táplálkozni.

Terráriumi tartása

Kezdetben egyesével helyeztem el őket, egy 30x30x30 cm-es üvegterráriumban. Aljzatnak fenyőkéreg-őrleményt használtam, de kerti föld is megfelelő. Egy nagyobb méretű itató tálat is beraktam, amibe a kígyó teljes egészében befért fürdőzni, ez a vedlés előtt fontos különösen. Egy búvóhellyel tettem komfortosabbá a helyüket, ami egy - kellőképpen kifertőtlenített - fakéreg darab volt.

A kígyókat hetente kínáltam meg egy-egy szopós egérrel, amit a előre elpusztítva adtam oda nekik. A nőstény nagyon jó evő volt, a hím nevelése problémásabb volt. A hím gyakran csak 2-3 hetente volt hajlandó enni. Néhány hónap elteltével már nagy volt a testméret-különbség. Egy éves korukban, a nőstény már kb. 80 cm hosszú, a hím csupán 45-50 cm hosszú és sokkal karcsúbb is.

A hím kígyó karcsúbb és rövidebb, mint a nőstény

Ekkor helyeztem őket közös terráriumba, amiben azóta is élnek. A terrárium 70x40 alapterületű és 40 cm magas. Egy nagy itatótál szükséges, búvóhelyet már nem tettem be nekik. Mivel szeretnek mászni, ezért beraktam - sütőben kisütött - mászóágakat, amiket jól rögzítettem.

Aljzatnak kókuszrostot és fenyőkéreg-őrleményt használok, 1-1 arányban összekeverve.

A megvilágításról egy fénycső gondoskodik, napi 10-12 órában. A nyári hónapokban, amikor 28-30 oC-van a szobában, leállnak a táplálkozással, mert a hűvösebb, nyirkosabb környezetet kedvelik. A megfelelő hőmérséklet számukra: 22-25 C.

A terráriumot minden nap bepermetezem forralt (és visszahűtött) vízzel: ettől a kígyók felélénkülnek.

Felnőttkori etetés: fejenként: 1-3 kifejlett, vagy 2-6 db választási korú egeret esznek, a nőstény heti egyszer, a hím hetente 2-3-szor.

Minden etetéskor kiveszem a hímet egy zárható dobozba, nehogy összemarjanak.

A japán erdei sikló fogságban kb 10-12 évig él

Szaporítása

A szakirodalmi adatok szerint a japán erdei sikló szaporításához szükség van teleltetésre, ezért nem tartottam a korai párzástól. A túl korán tenyésztésbe fogott nőstények kevesebb tojást raknak, amik gyakran viasztojások és a későbbiekben sem tojnak rendes fészekaljat.

A nőtényen láttam, hogy a hátsó 1/3-a megvastagodott és nagyon nagy étvágya lett. Ekkor kb. másfél évesek voltak, s a nőstény 110 cm, a hím mindössze 60-80 cm hosszúságú volt és a nősténynél sokkal karcsúbb.

A nőstényem 2008. május 14-én vedlett és 2008. május 26-án tojt le 5 db egészséges és nagyméretű tojást. A tojások mérete átlagosan: 6x2 cm volt. A fészekaljat azonnal keltetőbe raktam, nedves kókuszrostba. A keltető léghőmérséklete: 25-28 C volt, és 90 %-os páratartalom mellett fejlődtek a tojások.

A keltetés 52. napján az első kicsi felhasította a tojást és folyamatosan kikeltek, ami 2 napig tartott összesen. A kicsiket egyesével helyeztem el, perforált oldalú salátás dobozban, aljzatnak erdei földet használtam, nagyobb méretű itatóval. 2 db hím és 3 db nőstény született.

Tehát a szaporításukhoz én nem teleltettem őket. 1 év alatt összesen 3 fészekealjat (18 tojás) tojt a nőstény és mind a 18 kicsi rendben kikelt.

Ezt a fajt mindenkinek ajánlom, mert fantasztikus és gyönyörű kígyó, ami fogságban 12-15 évig él.

Köszönöm: Dr. Gál Jánosnak, a sok hasznos és jó tanácsot, amivel ellátott.

Japán neve: Aodaisho

Angol neve: Japanese Ratsnake

Latin neve: Elaphe climacophora