Az államalkotó rovarok
Százmillió évvel ezelőtt, hogy az ember barlangokba költözött, több rovarfaj már valóságos államokban élt.

Olykor a legyek vagy sáskák is hatalmas tömegben lepik el a földet vagy a levegőt, ezeket a rovarokat mégsem tekintjük államalkotóknak, mert a csoport minden egyes tagja saját fennmaradásáért küzd. Az államalkotó rovarok megosztják egymás között a közösség fenntartásának terheit. A mézelő méh esetében például a dolgozók gyűjtik a táplálékot és gondozzák az utódokat, a királynő pedig a kaptárban marad, a szakmányban rakja a petéket. E munkamegosztásból az egész méhcsalád hasznot húz.

mehek
Méhek

Társadalom a rovarok két rendszertani csoportjában alakult csak ki: a termeszek, valamint a hártyásszárnyúak(méhek, darazsak, hangyák) rendjében. Ezeknek a rovaroknak a többségét „darázsderekáról" - a tor és potroh közötti befűződésről – ismerhetjük föl, bár sokuk inkább sárga-fekete vagy más, élénk színű mintázatával kelt feltűnést.

darazs-kep
Darázs

 

A méheknek és darazsaknak veszedelmes fullánkjuk, a hangyáknak viszont erős szájszervük van. Amikor a hangya „harapja" (csípi) meg a bőrünket, az általa termelt, hangyasavat tartalmazó váladék égető érzést kelt. Az államalkotó rovarok kolóniái változó számú hímből („heréből"), nőstényből és dolgozóból állnak. A dolgozók a méheknél és darazsaknál szárnyasak, a hangyáknál szárnyatlanok.

Forrás: A tudás fája

hozzászólások
értékelés