
Az elmúlt hónapokban egyre több ijedt kérdés érkezett szerkesztőségünkbe, hogy milyen pókot találtak a lakásban, irodában? Valószínű, hogy telelőhelyet keresve találkozunk velük gyakrabban.
Egerben egy kispostán került szem elé az alábbi pók és okozott nagy ijedtséget.
Nem madárpók, hanem egy cselőpók
Tévesen többen elsőre madárpóknak titulálják Magyarország legnagyobb méretű pókját a szongáriai cselpókot (Lycosa singoriensis), illetve a valamivel kisebb rokonát a pokoli cselőpókot (Geolycosa vultuosa), amelyek egymással könnyen összetéveszthetőek a gyakorlatlan szem számára. Alkatuk hasonló, színezetükben sok az átfedés, mintázatuk is elég változékony. Életmódjuk szinte megegyező, mindkettő faj földalatti függőleges tárnákban éli élete nagyrészt, azt csak ritka esetekben hagyja el. A hímek párkereséskor kóborolva kutatják a nőstény tárnáját, ilyenkor kerülnek leggyakrabban szem elé, illetve ősszel amikor telelőhelyet keresnek maguknak.
E két farkaspókunk élőhelyében is átfedések találhatók, a G. vultuosa azonban inkább megtalálható városokban, megművelt területeken, mint nagyobb termetű rokona. Viszont határozásban ez sem nyújt biztos támpontot. Általánosságban elmondható, hogy habitusra a L. singoriensis vaskosabb-tömbzsibb testalkatú, dúsabb szőrzettel rendelkezik. A lábain erőteljesebben mintázot, illetve az utótesttén kevésbé hangsúlyos a lándzsa alakú jegy, mint a G. vultuosa esetében. (forrás: izeltlabuak.hu; Kárpáti Marcell)
A farkaspókok nagytestű 3-4 cm-es állatok, több mint 40 fajuk él hazánkban. Közös jellemzőjük még a hosszú láb, dús szőrzet, gyors mozgás. Fogóhálót nem szőnek, hanem a talajszinten kóborolva vadásznak és ügyesen manőverezve lerohanják áldozatukat.
Mindkét faj védett. Eszmei értékük 5000Ft.
Az Egerben talált faj is e két pók valamelyike:
Testük 3-4 cm, de ha kiterjeszti a lábait, akár a 10 cm-t is elérheti
Marása fájdalmas, mérge heves szívdobogást, émelygést okozhat (Fotók és pókmentés: Dányi Döniz)