Keverék kutyám nem tud lábra állni, nem tudja a hátsó lábát mozgatni.

Tisztelt Doktor Úr! Van nekem egy menhelyről származó (így a pontos életkora nem ismert), golden retriever és valami más nagytestű (talán kuvasz?) keverék kutyám. Fogai alapján 10 évnél idősebb. 2 éve hirtelen lesántult, nem tudott a hátsó lábára állni, ekkor megröntgenezték, és kiderült, hogy gerinckopás következtében történt mindez. Kapott szteroidos kúrát, és azóta rendszeresen megszakítás nélkül zöldkagyló kivonatot. Ennek eredményeként picit sántán, de látszólag fájdalmak nélkül telt az elmúlt valamivel több mint 2 év. Egészen vasárnap délig, amióta egyik percről a másikra nem tud lábra állni. Nem tudja a hátsó lábát mozgatni, sem a farkát csóválni, semmi reakció, fájdalomérzet nincs, sem nyomásra, sem szúrásra nem reagál. Azonnal ügyeletre vittük, csináltak vérképet, amiből egyértelmű lett, hogy nem kullancs okozza, semmi látható nyoma nincs az eredményekben, hogy mi lehet ez most.. A kutya lázas, liheg. Étvágya kiváló, iszik, eszik rendesen. Kapott ismét szteroidokat, B vitamint, gyulladáscsökkentőt, de az állapota azóta sem javult. Amikor a láza lemegy, akkor csóválja a farkát, ingerekre reagál. Agyilag teljesen ép, de mivel mozogni nem tud önállóan, bevizel, bekakil, ami látszólag nagyon bántja, elszomorodik. Azt a tanácsot kaptuk a kórházban, hogy sétáltassuk, segítsünk a hasa alatt megemelve járni neki. Nagyon kíván menni, óránként 10 perc mozgás van. Ami miatt írok Önnek, az a következő: bár nem vagyok állatorvos, de elgondolkodtam valamin. 2 hete a szomszéd kertben beszakadt a csatornafedő, és patkányok jöttek fel belőle a szomszédba, akik hozzánk is átszöktek. Csapdákat tettünk ki, és az idős kutya mellett van egy kölyök golden is, ő 6-8 patkányt el is kapott. Hordozhatnak ezek olyan betegséget, ami a vérképből nem kimutatható, de a központi idegrendszert megtámadja? Arra gondolok, hogy a kutya amúgy is kopott gerince, és mozgásszervi problémája bevitt minket "az erdőbe", és nem is ez a bénulás valódi oka, hanem valami, amit a patkányok hordoznak. A kölyöknek( lassan 2 éves) semmi baja. Ezt említettük a kutya orvosának is, de több szem többet lát alapon próbálok minél többfelé tájékozódni. A dolog, ami miatt erre gyanakszom, az az, hogy a kutya nem is vesz tudomást a hátsó feléről. Ahogy a hasa alatt megemelve sétáltatom, öntudatosan megy előre, szinte kapar. Szagol, sőt a kisebb kutyát is nyalogatja, megy hozzá.. teljesen normálisan viselkedik. Fájdalma abszolút nincs! Ön szerint mi lenne a következő, helyes lépés? Válaszát köszönöm!

Én azt gondolom, ez az eset jóval egyszerűbb annál, mint gondolnák. Teljesen biztos vagyok abban, hogy a kutyájuknak a gerinckopás, meszesedés miatt alakult ki a hátsó testfél bénulása. Ez egy tipikus és nagyon gyakori kórkép, a nagytestű kutyafajták és ilyen keverékek döntő többségénél ez okoz idős korukban ilyen tünetet. A gyulladásos folyamat is ennek a következménye. Ezekben az esetekben a gerincvelő összenyomatás alá kerül a csontnövedékek miatt. A gyógyulásra minimális (szinte nulla) az esély. Dupla vagy semmi alapon erős szteroidokkal lehetne próbálkozni, ez talán segít, de lehet, hogy már ez sem. Nagyon el kel gondolkozni azon, érdemes-e ebben az állapotban megtartani őt, nem lenne-e jobb békességben elaltatni? (A patkányos elgondolásuk egészen biztosan tévút, felejtsék el!)