-
VILLAMOSIPARI TECHNIKUS - IPARI VILLANYSZERELŐ – VEZÉRLÉS TECHNIKUS
-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Árúterítő, gépkocsivezető
-
Takarítónő/Házvezetőnő
-
FUVARSZERVEZŐ DISZPÉCSER (MÉLYÉPÍTŐ CÉG, FÖLDMUNKA, ÚTÉPÍTÉS)
-
mérlegképes könyvelő
-
Nemzetközi kamionsofőr
-
Porfestő
2024. 04. 22
-
Project Procurement Manager for Controls & Digitalization
2024. 04. 23
-
Contact Center Ügyfélszolgálati Tanácsadó I Budapest Ix.
2024. 04. 25
-
Gyorséttermi Diákmunka A Burger King-Ben. - Sopron
2024. 04. 26
-
Gyorséttermi Diákmunka A Burger King-Ben. - Zalaegerszeg
2024. 04. 26
-
Nyári adminisztrációs munkatárs
2024. 04. 26
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A Southamptoni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként befolyásolja az éjszakai közvilágítás és a közlekedés zaja az egyik városi parkban élő vörösbegyek életét. Az eredményeiket a brit ökológiai társaság liverpooli tanácskozásán ismertették - számolt be a BBC News.
"Más fajokkal összehasonlítva a hím vörösbegyek viszonylag korán kezdik a napot, vagyis valószínűleg érzékenyek a fényszennyezésre" - mondta a vizsgálatot vezető Frances Mullany.
A hím egyedek nagyon agresszívan és lármásan védelmezik a kedvező adottságokkal bíró életterüket, illetve akkor is így viselkednek, amikor megpróbálják felhívni magukra a tojók figyelmét. A vizsgálat során a kutatók egy kitömött vörösbegyet helyeztek ki a park különböző területein és felvételről játszották le egy vörösbegy énekét. Ezután rögzítették, hogy a park különböző részein élő példányok mennyire agresszíven reagáltak a betolakodóra. A kutatók megfigyelték a madarak énekét és viselkedését is. Azok a vörösbegyek, amelyek a kivilágított területekhez és zajos utakhoz közelebb éltek, kevésbé voltak agresszívek, így sokkal lejjebb helyezkedtek el a kutatók által felvázolt hierarchiában. Mullany szerint a mesterséges éjszakai fény és a fokozott napközbeni zaj hatására a madarak kevésbé védték a területüket.
A Glasgow-i Egyetem állategészségügyi kutatója, Davide Dominoni szerint érdemes lenne kideríteni, az eredmények hátterében az áll-e, hogy a zajos és mesterségesen megvilágított területek értéktelenebbek a madarak számára, vagy az ott élő példányok sokkal stresszesebbek és ezért nem képesek megvédeni a területüket. Mint hozzátette, azt is jó lenne megvizsgálni, hogy a fény- vagy a zajszennyezés játszik-e nagyobb szerepet a jelenségben.