-
Bolti Eladó
-
Autóalkatrész értékesítő
-
Óvodapedagógus
-
Irodavezető
-
recepciós
-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Pénzügyi tanácsadó
-
Targoncavezető (CE) targoncával
2024. 10. 08
-
Laboráns | Tiszafüred
2024. 10. 07
-
Közbeszerzési referens
2024. 10. 09
-
Adminisztratív kisegítő
2024. 10. 10
-
Csomagoló
2024. 10. 10
-
Recruiter Trainee – német nyelvtudással
2024. 10. 10
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Ilyenre akkor kerül sor, ha túl sok eszköz van egyszerre bedugva, vagy pont egy extra magas áramigényű gép működtetése zajlik, illetve, amikor rövidzárlat következik be. Általában az elosztószekrényben találhatók meg.
Azokban a háztartásokban, ahol jellemzően kisebb feszültség van jelen az elektromos hálózatban, ott általában a kismegszakítók használata a bevett gyakorlat. Rövid bejegyzésünkben azt mutatjuk meg, ahogyan az esetleges zárlatok, illetve túlterhelés felmerülése esetén képesek biztosítani a védelmet.
A kismegszakítók működése
Ahogyan azt a bevezetőben is említettük, a kismegszakító automatikus módon kapcsol le akkor, hogyha túlságosan magas feszültséget vagy rövidzárlatot észlel az elektromos hálózatban. Ennek köszönhetően segít megelőzni az esetleges nagyobb problémákat.
Egy háztartásban könnyen előfordulhat, hogy egyazon időben túlságosan sok elektronikus készülék van bekapcsolt állapotban. Az édesanya működteti a mosógépet, közben a gyerekeknél egyszerre megy a televízió és a számítógép is, miközben az édesapa szeretné tölteni a nemrég vásárolt elektromos autót.
Ez a fajta extrém igénybevétel nem biztos, hogy minden otthon elektromos hálózatnak megoldható feladat. Pontosan ilyen esetekben jelentkezik a kismegszakító előnye, amely a fennálló veszély észlelése esetén egyszerűen működésbe lép és kikapcsol.
A névleges áramról néhány mondatban
A névleges áramról azt érdemes tudni, hogy a gyártó által meghatározott olyan áram, aminek a folytonos üzemben történő vezetésére magát a megszakítót tervezték. Ez az érték egyébként az előírt referencia környezeti hőmérsékleten értendő.
A javasolt értéke egyébként 6, 8, 10, 13, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63, 80, 100 és 125 Amper.
Egyébként léteznek a piacon ezektől az értékektől eltérő névleges áramú kismegszakítók is.
Azt nem szabad elfelejteni, hogy a készülék névleges áramát a környezeti hőmérséklet módosíthatja. A gyakorlatban a referencia hőmérséklet feletti tartományban a névleges áram csökken, míg az alatta lévő tartományban növekszik. Hozzávetőlegesen 1 °C-nyi változás a hőmérsékletben 0,5% ellentétes irányú névleges áramváltozást idéz elő.
Hol tudjuk hasznát venni a kismegszakítóknak?
A kismegszakítók alkalmazása kifejezetten javasolt háztartásokban, kommunális épületekben, illetve egyéb olyan helyeken, ahol jellemzően alacsonyabb feszültség tapasztalható.
Remekül képesek segíteni az elektromos hálózatok védelmét, a használatuk pedig nem igényel szakképzett beavatkozást, illetve karbantartást sem.