-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Szállodai recepciós állás
-
Óvodapedagógus
-
sofőr
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Asszisztens
-
Kőműves
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Csomagoló - Webshop Munkatárs
2024. 12. 04
-
Csomagoló
2024. 12. 04
-
Raktáros - Targoncás
2024. 12. 04
-
Biztonságtechnikai mérnök, projektvezető
2024. 12. 04
-
Hegesztő munka szállással Mór
2024. 12. 04
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Papp Karina, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar hallgatója tudományos diákköri munkája keretében igyekezte felmérni és megismerni a Magyarországon élő állattartók helyzetét, véleményüket az állatorvosi ellátásról, valamint hozzáállásukat a kisállatpraxishoz, mint szolgáltató tevékenységhez. A felmérés internetes (online) kérdőívek felhasználásával, anonim, önkéntes válaszadás útján történt.
Az állat és a gazdi viszonya
A mai világban az állat-ember kapcsolat egyre erősebb és érzelmekkel telített, az állattartók sok esetben úgy tekintenek kedvencükre, mint gyermekükre. Arra a kérdésre, hogy miért tartanak állatot az állattartók, egy 2003-as felmérésben elsődlegesen a szeretetet jelölték meg (47%), de sokan az állatokat társként (12%), vagy barátként (6%) említették. Az online felmérés alapján kiderült, hogy az állattartók 64,25%-a családtagnak, 23,1%-a házi kedvencnek, 1,11%-a munkaeszköznek (segítő, őrző, védő), 6,88%-a hobbinak/foglalkozásnak/szakmának, 0,61%-a pénzforrásnak (tenyészállat, haszonállat…stb.) tartja a társállatokat.
Ki a legnépszerűbb?
Magyarországon még mindig a kutyatartás dominál a macskatartás felett, szemben az Egyesült Államokkal, ahol a macskatartás dominál. Vidéken tartott kutyák 3,5-ször többen vannak, mint a budapestiek, a vidéken tartott macskák 5-ször annyian vannak, mint a budapestiek. Érdekes, hogy a kétéltű és hüllő kategória fej-fej mellett haladt, amely felveti annak a lehetőségét, hogy akinek hüllője van, annak kétéltűje is van, vagy, hogy a hüllő- és a kétéltűek tartása nagyjából kiegyenlített.
814 válasz alapján
Mennyit költ átlagosan havonta állata/állatai orvosi kezelésére?
A válaszadók több mint fele (55%-a) 5 ezer Ft alatt, 26,9%-a 5-10 ezer Ft-, 7,49%-a 10-15 ezer Ft-, 3,07%-a 15-20 ezer Ft, és 1,11%-a 20-30 ezer Ft közötti összeget költ el kedvence állatorvosi kezelésére havonta. A kapott eredmények jól tükrözik, hogy egy egészséges állat állatorvosi ellátásának költségei nem számottevők, vagyis az évi egyszeri vizit a kötelező-, és az ajánlott védőoltások beadatásán túl elegendő az állat számára. Feltételezhetően a válaszadók közül sokan voltak olyanok, akik „állatorvosi költségként” számolnak az állatorvosnál megvásárolt diétás tápokra vagy a különféle táplálék-kiegészítő készítményekre is.
Mi alapján választ állatorvost?
Az Állatorvos-tudományi Kar kutatói, és Papp Karina állatorvostan-hallgató arra is keresték a választ, hogy mi alapján választják ki a gazdik az állatorvost. Az eredmények szerint a gazdik több mint fele (53,81%-a) a jó a szakmai hírnevet, 43,49%-a barátok ajánlásait, 43,49%-a a rendelési időn kívüli elérhetőséget (pl.: telefonon), 40,66%-a a könnyen megközelíthetőséget, 28,13%-a a helyi újságban, hirdetésekben való fellelhetőséget, 25,43%-a az optimális árakat, 25,43%-a az optimális a nyitva tartási időt, 3,81%-a a rendelő tetszetősségét tartja fontosnak a rendelőválasztás szempontjai során.
814 válasz alapján
Átlagosan mennyi időt tölt a váróban?
Egy állatorvosi rendelő működési hatékonyságát lehet mérni az átlagosan eltöltött várakozási idővel, ezért erre is rákérdeztek a felmérésben. Így derült ki, hogy a válaszolók 32,06%-a átlagosan 5-10 percet, 23,96%-a 10-20 percet, 16,95%-a 5 percnél kevesebbet, 11,55%-a 20-30 percet, 7%-a 30-60 percet, 1,97%-a pedig akár 1 óránál többet is eltölt a váróban. Vagyis az állattartók több mint a 70%-a nem kényszerül 20 percnél többet várakozni, ami józan megítélés szerint nem túl hosszú idő, de kétségtelen, hogy jóval meghaladja az átlagos türelmi várakozási időt, amely a jelen kutatások szerint 2 perc. Ez sok esetben türelmetlenséget, és ennél fogva elégedetlenséget szül.
Ön szerint milyen a jó állatorvos?
Az állatorvos együtt érző készségét az állattal szemben az emberek 78,75%-a nagyon fontos tulajdonságnak tartja, egyben jelentősebbnek ítélik a gazdival szemben gyakorolt empátiánál. A jó szakmai képzettség is fontos orvosi tulajdonság, a válaszadók 91,65%-a tartotta fontos tulajdonságnak. Ezek mellett az állatorvos türelmességét és jó kommunikatív készségét is szívesen látják a gazdik állatorvosuk személyiségében.
Mi alapján dönt egy-egy kezelésről?
A felmérés tanulsága szerint a gazdik közel felének nem számít a pénz, ha a kedvencéről van szó, és teljesen az orvosára bízza a döntést. A válaszok között csupán 3,56%-nyi mondta, hogy inkább az ár befolyásolja döntését. Érdekes megfigyelés, hogy a gazdiknak alig 76%-a bízik meg teljesen állatorvosában, tehát viszonylag magas azok aránya, akik csak részben vagy egyáltalán nem bíznak az orvos döntéseiben.
Kellő rendszerességgel végzi a külső-és belső paraziták irtását/távoltartását (bolha, kullancs, féreg stb.)?
A betegségek megelőzésében, valamint a megfelelő tartásban alapvető szerepet játszó rendszeres parazita irtás minden jó gazda feladata. Az online kérdőívek kiértékelésekor kiderül, hogy a gazdik többsége (79,12%-a) kellő rendszerességgel végzi ezt a feladatot, és 12%-nál is több azok arány, akik nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent a rendszeres parazitairtás.