- -
Rákosi viperák születtek a kunadacsi Rákosivipera-védelmi Központban
Augusztusban 240 fokozottan védett rákosi vipera született a kunadacsi Rákosivipera-védelmi Központban. Az újszülött kígyók átlagos hossza 14 centiméter, súlyuk mintegy 2,4 gramm.

Összesen 21 nőstény, áltagosan 120 napos vemhességi idő után hozta a világra az idei szaporulatot és a legnagyobb alom 19 kígyót számlált. A rákosi viperák három-négy éves korukra vállnak ivaréretté. Az idei szaporulattal együtt már több mint 700 viperát nevelnek a Kiskunsági Nemzeti Park területén működő telepen, ami azért is jelentős szám, mert becslések szerint a Kárpát-medencében mostanra már csak mintegy 500 rákosi vipera él. A faj megmentésére létrehozott központot 6 éve alapították, hogy a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült egyedek túlélési esélyeit növeljék, illetve szaporítsák a kígyókat a későbbi visszatelepítés céljára.

 

A Központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, hosszukat és súlyukat mérik, a rendszeres bakteriológiai és parazitológia vizsgálatokon kívül. A szaporítani kívánt egyedeket már ősszel párba állítják, hogy a kígyók a tavaszi nászidőszakot már leendő pájuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit. A végső cél azonban az állatok visszatelepítése. Tél végén a kígyókat, megszokott telelőüregeikkel együtt helyezik ki a természetbe, így az eleinte idegen helyen is biztonságban érzik magukat a tavasz beköszöntével előmerészkedő viperák.

 



vipera-szaporulat

 


Az Európai Bizottság LIFE+ Alapja által finanszírozott program azonban messze túlmutat a viperák tartásán és szaporításán. A központ az idei évtől kezdődően fontos oktatási szerepet is betölt. Kialakítottak egy tanösvényt, amely a környék jellegzetes élőhelytípusait mutatja be, illetve ismeretterjesztő előadásokat is tartanak a környékbeli és fővárosi iskolásoknak. A LIFE+ programnak köszönhetően Rákosi vipera Információs Pontok vannak a budapesti és a schönbrunni állatkertben létrehozott kiállításokon kívül az ország többi állatkertjeiben is. A program keretében zajló élőhelyrekonstrukció célja a Kiskunságban és a Hanságban megvásárolt földterületeken a viperák számára kedvező gyeptársulások elterjedésével a faj életterének növelése. Programunkat kiadványaink és honlapunkon (www.rakosivipera.hu) kívül a Természetfilm.hu Egyesület által készített dokumentumfilmek és természetfilmek mutatják be a nagyközönségnek. A szülésekről készített aktuális film a következő linken tekinthető meg: http://videa.hu/videok/allatok/vipera-szuletesek-halpern-balint-kiskunsag-tnwmN8RHvASrioou

 

 

vipera-meregfoga




A fiatal viperák elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak a felnőtt példányok étlapján gyíkok, madárfiókák és rágcsálóivadékok is szerepelnek. A vadon élő kígyókat – különösen a fiatal korúakat – számos veszély fenyegeti, a gólyafélék, gémfélék, rétihéják, a szalakóta mellett a fácán vagy a túzok táplálékául is szolgál, föld alatti búvóhelyéről pedig kitúrja a vaddisznó, kiássa a róka és a borz is. Nem véletlen, hogy a rákosi viperák rejtőzködő életmódot folytatnak, ezért is igen ritka, hogy valakit megmarnak a kígyók. A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) marása a közhiedelemmel ellentétben egy felnőtt emberre lényegében veszélytelen, méhcsípés-szerű, gyorsan múló tünetekkel jár, (természetesen minden esetben érdemes orvoshoz fordulni)

 

 

rakosi-vipera-a-fuben



Magyarországon a Rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn.

 

 

vipera-ursinii-rakosiensis

vipera-ursinii-rakosiensis-snake

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kereskedelmi célú gyűjtés mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy olyan központ létrehozására, amely optimális életkörülményeket biztosít a viperáknak, kizárva a ragadozókat. A központ szabadtéri terráriumaiban lehetőség nyílik az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására, illetve néhány még megválaszolatlan kérdés tisztázására a faj életmódjával kapcsolatban. Rákosivipera-védelmi Központ szakmai és technikai üzemeltetéséért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), illetve Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága felel.

 

A viperák születéséről készült képeket az alábbi oldalon találják:

http://www.mme.hu/hirek/1204-240-vipera-szueletett-a-kunadacsi-rakosivipera-vedelmi-kozpontban.html

 

 

További információ:

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Halpern Bálint: 06-20-478-7070

értékelés