- -
Veszélyben a szumátrai orángutánok
A szumátrai orángután fennmaradása veszélybe került. Az öreg, vagy túl nagyra nőtt egyedeket gyakran nem tartják tovább háziállatként, számukra a természetvédők rehabilitációs központokat hoztak létre.

A TRAFFIC jelentése szerint az illegális kereskedelem és a háziállat-tartás veszélybe sodorja a szumátrai orángután és gibbon populációk fennmaradását. A túl öreggé vált, vagy túlságosan nagyra nőtt orángutánokat (akik akár a 90 kg-os testsúlyt és a másfél méteres testmagasságot is elérhetik) gyakran nem tartják tovább háziállatként, számukra természetvédők rehabilitációs központokat hoztak létre. A rehabilitációs központokban tartott orángutánok és gibbonok száma mutatja, hogy mennyi állat volt illegálisan fogva tartva. A korábbi tulajdonosok az állat megvásárlásáért és fogva tartásáért semmiféle jogi következménnyel nem szembesülnek.

Szumátrai orángután
Veszélyben az orángutánok

A számos fajvédelmi törekvés ellenére a háziállat kereskedelem számára elfogott orángutánok száma idén meghaladja az 1970-es szintet. Időközben a vadon élő állatok száma továbbra is csökken, a legfrissebb becslések szerint csupán 7300 szumátrai orángután maradt a vadonban.

Megoldást jelenthetne a háziállatként tartott orángutánok és gibbonok elkobzása, de ez a tulajdonosok perelése és büntetése nélkül hiábavaló," mondja Chris R Shepherd, a TRAFFIC délkelet-ázsiai igazgatója. - "Ha ugyanis az elkövetők büntetés nélkül megússzák, semmi sem fogja őket visszatartani. Indonézia ugyan rendelkezik a megfelelő törvényekkel, de súlyos büntetés kiszabása nélkül az illegális kereskedelem folytatódni fog."

Becslések szerint az elmúlt 30 évben közel 2000 orángután került elkobzásra, de csupán néhány ember került bíróság elé.

Az állatvédelmi törvények betartatása Indonéziában válságban van. Amennyiben a helyzet nem változik, a szumátrai orángutánokat a kihalás veszélye fenyegeti. A TRAFFIC beszámolója szerint az illegális kereskedelem kiváltó okát kell megtalálni és a törvények szigorúbb betartatását kell biztosítani ahhoz, hogy az orángutánok, gibbonok és a szigeten élő egyéb fajok védelemben részesüljenek.

Szumátra élővilágának komoly gondot okoznak a földművelési céllal történő erdőirtások és erdőtüzek is, melyek élőhelyeket pusztítanak el. A WWF célja, hogy a helyi iparral együttműködve csökkentse a szumátrai élőhely-pusztítást. Gondoskodni kell arról, hogy a magas természetvédelmi értékkel  bíró erdők ne kerülhessenek mezőgazdasági művelés alá, hogy a helyi közösségek megtanuljanak a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodni, és megismerjék az alternatív gazdálkodási lehetőségeket.

értékelés