Pörölycápa

A nagy pörölycápa más néven kalapácsfejű cápa (Sphyrna mokarran) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe és a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj.
A nagy pörölycápa az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán meleg vizeiben honos ragadozó.

Egymástól távol elhelyezkedő szemük jobb látási teret ad nekik, mélyrehatóbban tudják átvizsgálni az óceánt zsákmány után kutatva. Érzékelik a vízben terjedő elektromos hullámok  változását (Lorenzini ampullák). A pörölycápa ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy megtalálja a kedvenc húsát, a tüskésráját, amely általában betemeti magát a homok alá.

Kifinomult érzékszerveik vannak

A pörölycápa fizikai jellemzője, élőhelye

A nagy pörölycápa a legnagyobb a kilenc azonosított ilyen faj közül. Hosszúsága elérheti a 6 métert, a súlya pedig a 450 kg-ot, jóllehet a kisebb egyedek gyakoribbak.

Világszerte megtalálhatók a mérsékelt és trópusi vizekben, úgy a partok mentén, mint a nyílt tengeren. A pörölycápákat nyáron csapatokban lehet látni, amint hidegebb vizeket keresve vándorolnak. A pörölycápák háta a szürkésbarnától az olívazöld színig változik, hasi része piszkosfehér, fűrészszerű fogai pedig háromszögűek. Magas, éles hátúszójukról könnyű felismerni őket.

Könnyű felismerni őket

A legtöbb pörölycápafaj elég kicsi, és ártalmatlanok az emberekre nézve. A nagy pörölycápát óriási mérete és vadsága potenciálisan veszélyessé teszi, habár csak pár támadásról tudunk.

Nem ismerjük pontosan a pörölycápák populációját, de világszerte stabilnak látszik és nem tartják veszélyeztetett halnak.