tengeri emlősök

tengeri emlősök - 2. oldal

Mit kell tudni a delfinekről? – 1. rész

Mit kell tudni a delfinekről? – 1. rész

A delfin a fogascetek családjába tartozó vízi emlősállat. A tengeri delfinek 32 faját 3 családba soroljuk, az édesvízi folyami delfinek pedig 4 családot alkotnak. 
RÉSZLETEK
Mit kell tudni a delfinekről? – 2. rész

Mit kell tudni a delfinekről? – 2. rész

Ellentétben a hallal, amely egyik oldalról a másikra, kígyózó mozgással halad a vízben, a delfin uszonyának váltakozó le-fel mozgatásával hajtja előre magát. Vérében több oxigént hordoz, mint a hal és hozzá viszonyítva kitartóbban úszik, nagyobb távolságok megtételére képes, tehát jobban alkalmazkodott a tengeri élethez is. 
RÉSZLETEK
A delfin - 1. rész

A delfin - 1. rész

A denevérekhez hasonlóan a delfinek is ultrahangok segítségével mozognak és vadásznak, magas frekvenciájú irányított hangokat adva ki és megvárva a visszhang képzését. 
RÉSZLETEK
A delfin - 2. rész

A delfin - 2. rész

Tudtad, hogy... Azért, hogy ne fulladjanak meg alvás közben a delfineknek csak az agyuk fele alszik, míg a másik fele ébren marad, hogy lélegezhessen? 
RÉSZLETEK
Jól járnak a japán bálnavadászok?

Jól járnak a japán bálnavadászok?

Japán eddig úgy kerülte meg az IWC bálnavadászati moratóriumát, hogy az Antarktiszon és a Csendes-óceán északi részén is vadászott, azt állítva, hogy az elejtett a bálnákat a tudomány érdekében kell megölni.
RÉSZLETEK
Mit kell tudni a bálnákról? – 2. rész

Mit kell tudni a bálnákról? – 2. rész

Régebben a halászok húsáért vadászták a bálnát, a modern korban viszont a bálnaszilát (un. halcsont) és a bálnazsírból nyert olajat hasznosítják. Előbbiből fűzőket, esernyők bordázatát, kefenyeleket készítettek, míg utóbbit főzésre használták, de gyertyaviasz, szappan és jóval később margarin is készült belőle.
RÉSZLETEK
Mit kell tudni a bálnákról? – 1. rész

Mit kell tudni a bálnákról? – 1. rész

A bálnák a cetfélék rendjébe tartoznak, azon emlősök osztályába, melyek teljes mértékben alkalmazkodtak a vízi élethez. Úgy gondolják, hogy akárcsak a delfinfélék, a bálnák is szárazföldi állatok leszármazottjai, amelyek több millió év szárazföldön töltött élet után, körülbelül 50 millió éve alkalmazkodtak a vízi körülményekhez.
RÉSZLETEK
A kék bálna

A kék bálna

A kék bálna a valaha élt legnagyobb testű állat a világon. A kis kékbálna borjúk már születésükkor 3 tonnát nyomnak, és elérhetik a 8 méteres hosszúságot is.
RÉSZLETEK
Hogyan befolyásolja az éghajlat a szürke bálna szaporodását és fennmaradását?

Hogyan befolyásolja az éghajlat a szürke bálna szaporodását és fennmaradását?

A nemrégiben helyreállt szürke bálna populációt, a sarkvidéki jégtakarók visszahúzódása és a Bering-tengerbe való beleolvadása veszélyezteti.
RÉSZLETEK