Hogyan befolyásolja az éghajlat a szürke bálna szaporodását és fennmaradását?

A Csendes-óceán északi részén a szürke bálna (Eschirichtius robustus) állományt különféle veszélyek fenyegetik a 2010-es tavaszi vonulás óta. A Dél-kaliforniai bálnafigyelő központok egyre kevesebb példányt tartanak számon és a közép-kaliforniai szürke bálna kutató biológusok a migráció-megfigyelő központokban szintén egyre kevesebb példányt jegyeznek fel.

Ugyanakkor olyan jellegű spekulációk is keringenek, hogy a felmelegedés miatt egyre fogyatkozó jégtakaró az Északnyugati átjárónál lehetővé teszi, hogy a szürke bálna a Mediterrán-tengerbe vándoroljon át. A sarkvidék táplálék tartalékai egyre csökkennek, ezért a bálnák arra kényszerülnek, hogy Északra és Keletre vándoroljanak át.

Egyre kevesebb szürke bálna tűnik fel

A sarkvidéki olvadó jég behatása a szürke bálna élelem tartalékaira

Az olvadó jégtakarók láncreakciót váltanak ki, az élelem tartalékok egyre csökkennek a sarkvidékeken. A jég azt a fontos szerepet tölti be, hogy állandósítja a hőmérsékletet és mérsékeli az óceáni áramlatokat. Ahogy ez a jégtakaró elvékonyodik, az alga termelés megáll és ez oda tereli az áramlatokat, ahol a maradék algatartalék van. A felemáslábú rákok (Amphipodák) ezekkel az algákkal táplálkoznak, a szürke bálnák élelem tartalékát pedig az amphipodák jelentik.

Ez éghajlatváltozás az oka annak, hogy a Mediterrán-tengerben, Izraelnél jelentek meg a szürke bálnák. A bálnák vándorlása folytatódni fog, mivel korlátozva vannak az élelem tartalékok. Néhány bálnakutató azt feltételezi, hogy a csökkenő táplálékforrás miatt a keleti Csendes-óceánban egyre több bálna fog megjelenni.

2010-re a szürke bálna borjak kétszer kevesebben vannak, mint 17 évvel ezelőtt

A közép-kaliforniai Piedras Blancas bálnafigyelő intézet május 10 - én 66 nősténybálnát és borjat jelentett. Ez a bálnakutató intézet a Nemzeti Tengeri Halászat támaszpontja, ahol 6 hetig, 6 napon keresztul, napi 12 órán át a bálnák migrációját figyelik.

Rövid időn belül kipusztulhatnak a szürke bálnák

2009-ben 86 borjút tartottak nyilván, ez az eddigi legkissebb létszám, mióta a bálnaszámlálás elkezdődött. 2009 tavaszán a jég megolvadt és ez feltartóztatta a Bering-tengert. Amióta a bálnaszámlálás elkezdődött, a bálnák létszámának csökkenését egyértelműen az olvadó jég okozta.

A Bering-tengeri jég kihatással van a szürke bálnák szaporodására

Egy lehetséges magyarázat az, hogy a Bering-tengeri jég olvadása nagy befolyással van a vemhes, szürke nőstény bálnákra, mivel ez egy fontos élelem forrást jelent a számukra. Ezek a nőstények, már a migráció kezdetekor gyakran súlyhiányosak, azért nem képesek kihordani a borjút. A legújabb, 2010-es, márciusi felmérés szerint a Bering-tengeri jég az olvadás miatt túlságosan kiterjedt. Ennél terjedelmesebb még soha nem volt.

1998 és 2002 között nagyot csökkent a szürke bálnák populációja, a borjak száma 2011-re még az eddiginél is jobban lecsökkenhet. A szürke nőstény bálnák köztudottan 5 és 8 éves koruk körül válnak ivaréretté, ezért nagyon kevés az esély az új borjak születésére és arra, hogy azok is elérjék az ivarérettséget. Még a legjobb környezeti feltételek között is rendkívül kevés a túlélő borjú.

Számuk évről évre csökken

A szürke bálna populáció a jégtakarók olvadása és a tengerek kiterjedése miatt sajnos a kihalás szélén áll. A jég módosulása - legyen az olvadás, vagy fagyás - olyan kihatással van az élővilágra, hogy azt még a tudomány is csak most kezdi felmérni. Az emberiségnek nagy változásokat és döntéseket kell meghoznia a közeljövőben a tengeri állatok populációját illetően.