- -
Nagyemlősök

Hányszor ellik a birka egy évben?

kategória Nagyemlősök
Jelleg Szaporodás
Kérdező compo

Kérdés

hányszor ellik a birka egy évben?

Válasz

A juhok vemhességi ideje 150 nap (szélsőértékek 138-156, a vemhesség ideje alatt a juh nem ivarzik, étvágya, testsúlya növekszik, az utolsó két hónapban a hasa megnő, jobb alsó széle kidudorodik.

Anyahasználat

A magyar piaci érdek hangsúlyozottan igényli a folyamatos bárány-elôállítást. Természetesen számolni kell azzokkal a problémákkal, amely a juh faji sajátosságaiból ered. Az év eltérô idôszakában különböznek a termékenyítés és bárányozás nehézségei. Sem az ivarzási százalék, sem az ovulációs ráta, sem a termékenyülés eredménye nem egyforma a különbözô hónapokban. Sôt ezzel egyidejûleg a termékenyítés költségei sem azonos szintûek. A várható szaporulatot a biológiai lehetôségeket tükrözô táblázatból jól kiszámíthatjuk ( táblázat). Természetesen lehetnek ettôl eltérô eredmények, amelyet az eltérô tenyésztési gyakorlat okozta genetikai változás mellett, az idôjárás és a takarmányozás egyaránt befolyásolhat.
Az anyahasználat tervezését a várható szaporodásbiológiai mutatók figyelembevételével a három fô piaci idôszakhoz igazodva végezzük el. A két stabil idôpont mellett a karácsony elôtti idôszak (december 1 - december 20) a Nagyboldogasszony ünnepe elôtt (július 15 - augusztus 5), a harmadik ciklus változó évrôl-évre a naptárban az a húsvét, amely február végétôl április közepéig terjedhet, de idôtartama nem igen haladja meg a 20 napot. A karácsonyi és húsvéti idôszakban fôleg a tejes, a harmadik idôszakban és az év egyéb szakaszaiban nagyobb testtömeg összetételben igénylik. Ennek megfelelôen kell az áru-elôállítást ütemezni.
A juhászatokban ismert az évenkénti egyszeri és sûrített elletés rendszere. Az évenként egyszeri elletésnek az együttes és osztott formáit ismerjük. Az együttes állomány elletést a fô szezonban augusztus 15-tôl november 15-ig végezhetik. Kedvezô esetben nem húzódik szét 4 hétnél hosszabbra, de semmikép nem ajánlatos, hogy 6 hétnél tovább tartson. Ellenkezô esetben a bárányok túlságosan szétnônek és ennek nagy hátránya jelentkezik mind a technológiában, mind pedig az értékesítésben.
Elônye ennek atz éves egyeszeri elletési technológiának, hogy egyszerû és produktivitása egy aktust figyelemve véve a legjobb. A takarmányozás költségeinek alakulása az átlagostól rosszabb, hiszen a vemhesség végsô szakasza és a tejelés jelentôs része termesztett takarmányokon történhet, tejelés késôbbi szakasza eshet a legeltetés idôszakára. Nagymértékben befolyásolja a fenti arányokat a húsvét idôpontja.
Ezt a szaporítási szisztémát alkalmazzák a tejelô juhászatok számára, mert a húsvét gyors és a laktáció elején történô leválasztást tesz lehetôvé, így a kifejhetô tej mennyisége a legelôrôl ellátott állományok esetén a legkedvezôbb költség mellett a legnagyobb lehet.
Valójában a gyakorlati életben évenkénti egyszeri elletés osztott formában történik, azaz a fôidôszak kiegészül egy második termékenyítési ciklussal, éppen azért, hogy az esetlegesen üresen maradt anyajuhokat ne "cipelje" a nyáj magával hozam nélkül egy egész évig. Általában az állomány húsz százalékának termékenyítése eshet a pótszezonra.
A sûrített elletés alkalmazását sok tényezô figyelembevételével javasolhatjuk. Elsôsorban az állomány nagysága, azt követôen annak takarmányozási színvonala emelhetô ki ezen döntést segítô elemek közül. A leggyakrabban alkalmazott változata a nyolchónaponkénti elletés, amelyhez az állományt feloszthatjuk 3 csoportra, de a gyakorlatban a nyolchónaponkénti termékenyítési ciklushoz magától állnak be az arányok az állományban.
A rotációs tervezés csak akkor indokolt, ha az állomány takarmányozási színvonala és biológiai állapota lehetôvé teszi a 8 héten belüli leválasztást és a nyolchónaponkénti termékenyülést. Ebben az esetben a kiindulási alap az értékesítési idôpont illetve az értékesítési átlagos testtömeg lehet. Például decemberi értékesítés esetén 20 kg-os átlagos testtömegben a számítást a következôképpen végezzük.
A 20 kg-os átlagos testtömeg az értékesítés elôtt átlagosan 60 nappal történô elletéssel érhetô el. Az állomány ellése 80-90 nappal az értékesítés elôtt kell hogy kezdôdjön és mintegy 30-40 nappal ellôtte kell hogy befejezôdjön. Így az állományunk 13-27 kg között kerülhet értékesítésre. Természetesen az anya rossz elôkészítése, a bárány rossz genetikai képessége lehetetlenné teszi a folyamat ilyen ütemezését, és így a sûrített elletés alkalmazását nem teszi lehetôvé. Ez a módszer lehetôvé teszi egy részt, hogy a termékenyítést az értékesítés elôtt 240 nappal kezdjük, annak idôtartama a hat hetet ne haladja meg és a választást is ehhez a rendszerhez igazíthassuk. E ritmusban megvalósíthatjuk, hogy az állomány nyolc hónap múlva újra elljen és az augusztusi értékesítés idôpontjára új hasonló testtömegû bárányt produkáljon az anyajuh. Hasonló szisztémával számítva a következô elletés és értékesítés a hagyományos húsvéti szezonra esik. Természetesen még jó színvonalú elletés mellett a merinó fajta tulajdonságai miatt, hogy az állomány egy része nem tudja követni ezt a ritmust. Elônye ennek az elletési metódusnak, hogy alkalmazkodik a piachoz, költségszintje átlagos, hozama mintegy 25-30 %-kal magasabb az évenkénti egyszeri elletésnél.
Hátrányául felróható viszont, hogy magasabb szintû felkészültséget, nagyobb szakértelmet igényel. Gazdasági megfontolásuk mellett ivarzás szinkronizálással az elletés megoszlása és szaporulata kedvezôbb arányba hozható.
Ismert még a sûrített elletésnek 3 évenkénti 5 elletési ciklusra is, ennek a gyakorlatban azonban nincs létjogosultsága.
A folyamatos elletés ideális eredményeket hozhatna a juhok szaporodásbiológiájában. Piaci pozíciók szempontjából is ez lenne a legkedvezôbb. Azonban nem feledkezhetünk meg arról a tényrôl, hogy egyéb tényezôk, a takarmányozás színvonala, a szakmai felkészültség, az állomány genetikai képesség stb. mellett is csak megfelelô állománynagyság esetén alkalmazható.
Bár errôl a nagyságrendrôl viták vannak, nem tartjuk indokoltnak bevezetését csak olyan nagyságú, egy telepen lévô állományban, ahol havonta 250-300 termékenyülésre számíthatunk a legrosszabb termékenyülést biztosító hónapban is. Ez pedig csak 4000 anyajuh feletti létszám esetén képzelhetô el.
Az egész állományban állandó a fedeztetéts , a termékenyülôk, ivarzók, netán a nem ellôk kiválasztása. E módszer alkalmazása a nyájrendszert és annak munkaszervezetét feleslegessé teszi, illetve megkérdôjelezi, azonban számtalan eszköz, biotechnológiai módszer alkalmazását teszi szükségessé. Ahhoz, hogy az egy-egy nyáj "összeûzetése" 1 hónap alatt eredményes legyen az ivarzás szinkronizálás, az ultrahangos vemhesség vizsgálat, a "bélyegzôpárnás" kosok alkalmazása, ad "flus hingolás" egyaránt segítséget ad, de csak együttes alkalmazásuk jelent garanciát a teljes hatékonyságra.
Ezek alkalmazása a sz. táblázat ismeretében gazdasági megfontolás kérdése.

Vissza a kategória többi kérdéséhez »
Vissza a többi kérdéshez »