Csingacsguk: az első takarítás

Tiszta a levegő? Sehol senki. Mit tettél! Az almacsutkám! HOMOK! Igen igen igen ez aaaaz... Ez hiányzott!

Kinyitotta. Kimehetek? Igen? Tényleg? Tök jó! Aú, ezt miért kaptam! Te vagy? Ne bánts! Mami!! Kösz. Ezt a vérmes nőszemélyt! Pedig 3 napja nem szóltam be neki. Ronda vén házisárkány. De én megvédtem magamat! (Francokat, a gazdi nyakoncsípett, különben jól kiporoltam volna a bundádat!)

Megint zajong. Hé, az az én ketrecem! Jobb ha elbújok...

Tiszta a levegő? Sehol senki. Mit tettél! Az almacsutkám! HOMOK! Igen igen igen ez aaaaz... Ez hiányzott! Már a csutkát se sajnálom. Amúgy is barna volt már. Jaj de jó! (A franc esne beléd, nem tudsz halkabban élvezkedni?! Amúgy eddig kint voltál, ott a sarokban a homokos láda. Bár nekem is lenne saját ládám itt bent!)

Szia! Mit hoztál? Semmit?? Vakargat...még! (Te talpnyaló! Kapjalak csak a mancsaim közé... Kitépem az összes szőröd! Hozzám ne nyúlj azután a... Kikérem magamnak! Nem vagyok undok!)

(Kiengedtem mindkét csint - hiba volt, Gina rögtön rávettette magát a kicsire, aki hős indiánként menekült a sarokba - mentette a skalpját. Aztán kitakarítottam, amit egész jól viselt, csak a szoba túlsó végéig futott, nem pedig 3x oda-vissza. Nagyon hamar megszelídült, és imádja, ha vakargatják. Ellenben Ginával, aki egy undok dög, és folyton a körmömet rágja.)