Megviseli-e a házikedvenceket az óraátállítás?

A nyári időszámítást Magyarországon takarékossági célzattal 1954 és 57 között alkalmazták először. A nyári időszámítás március 27-én kezdődik. Az óraátállítás során az órát egy órával előre kell állítani hajnal kettőről háromra, tehát ez azt jelenti, hogy kevesebbet fogunk aludni. A nyári időszámítást egy a csillagászattal összefüggő jelenség adja, hiszen Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21) a végéig (szeptember 23) hosszabbak a nappalok, és rövidebben az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az származott, hogy amennyiben a napfényes időszakok egybe esnek a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Kíváncsiak voltunk azonban, hogy az állítólagos villamos-energia spórolás mellett miként hat ránk, illetve kedvenceinkre az átállás.

Tény, hogy az óra átállítása után a kevesebb alvás következtében sokkal feszültebbekké és ingerültté válunk, s különösen reggelente okoz gondot a szokásosnál is nagyobb fáradtságérzet. Ezzel együtt csökken a koncentráció és tompul a reakcióidő is. Az állatokra azonban csak közvetve hat az átállás.

– Azoknál a kutyáknál okozhat némi problémát az óraállítás, amelyeket hozzászoktattak a rendszeres időpontban való sétáltatáshoz illetve piszkításhoz, hiszen általunk a bioritmusuk az órához igazodik – mondta el Pelyvás Csaba, a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány munkatársa. Kedvenceink viselkedése mellesleg ezen kívül annyiban változhat, hogy a nappalok hosszabbodásával az aktív időszak is megnő, amelyet ébren töltenek. – Haszonállatok esetében még ettől is csekélyebb az óraállítás hatása, hiszen a tojó tyúkoknál fényprogramot használnak, a szarvasmarhákat és egyéb háztáji állatokat pedig fokozatosan szoktatják át – zárta Pelyvás Csaba.

Forrás: Magyar Online