Szerelem és szex az állatoknál

A biológusok, kémikusok a szerelemet egyszerűbben határozzák meg, és az agyban lejátszódó kémiai folyamatokhoz, a kielégüléshez, a fajfenntartáshoz kapcsolják. Ha ezt a megközelítést fogadjuk el, akkor bátran kijelenthetjük, hogy létezik állatszerelem is.

A kikapós nőstény préripocok

Préripockok vizsgálatakor például figyeltek fel arra, hogy a dopaminszint emelkedése szerelmes viselkedéshez, heves udvarláshoz vezet. A préripockot azért szeretik a kutatók, mert monogám típus, egész életét egy nősténnyel éli le. Nemrég meg is találták azt a gént, amelyet monogámiagénnek neveztek el, mert ha átültetik a hűtlen mezei pocokba, az is hűségesség válik. Amikor a nőstény kiválasztja a „férjét", és szexszel pecsételik meg a „házasságukat", a nőstény agyában megnövekszik a dopaminszint, azon a területen, amely embernél a sóvárgásért és az addikcióért felelős. Ám akkor jön a gonosz kutató, és széttiporja az ártatlan pockok boldogságát. Dopaminhatást gátló anyagot fecskendez be a „feleség" agyába, aki közömbösen fordul el attól, akivel leélni tervezte életét. Lehet-e még fokozni e kis állatok tragédiáját? Sajnos igen, mert amint dopamint injektálnak be a kritikus területekre, a nőstény körülnéz - és az első hím karjába veti magát. Csak merjük remélni, hogy embernél ez azért nem megy ilyen könnyen. (Szendi Gábor)

Szerelem a vadállatoknál

Nemcsak - ahogy sok gazdi többször tanúja lehetett - a kutyákat teszi vakká a szerelem, a vadállatokat is. A párzási időszakban a vadak alig esznek, csak keveset alszanak, hiszen másra se tudnak gondolni, mint a szexre. Ilyenkor tilos rájuk vadászni, mert óvatosságukat feledve teljesen védtelenek, és az igazi vadász számára nem is élvezet a kilövésük. A járművel közlekedőknek is számítaniuk kell arra, hogy az utakon találkoznak társat kereső állatokkal, amelyek néha még az autókürtöt sem hallják meg, annyira máshol jár az eszük. Ahogy egy vadőr megfogalmazta: „a párzási időszakban az állatoknak csőlátásuk van, olyanok, mint egy kamasz srác egy csomag óvszerrel a zsebében a Sziget Fesztiválon ".

Párkeresés

Eltekintve a legegyszerűbb élőlényektől, az állatfajok kétféle egyedből, hímekből és nőstényekből állnak. A magasabb rendű állatoknál a szaporodáshoz, és ezzel értelemszerűen a fajfenntartáshoz, a hím és a nőstény párosodására van szükség. Hogy a párzás vonzó legyen az élővilág számára, arról a biológia és a kémia gondoskodott. A szervezet erőteljes hormonhatások és vegyi reakciók következtében áthangolódik, és egy minden mástól fontosabb érzés keríti birtokába az állatot: a szexuális vágy. A szexuális kapcsolathoz az állatnak párt kell találnia. Ez azt jelenti, hogy össze kell találkoznia egy ugyanolyan fajú, de ellenkező nemű állattal. A fajtársi és nemi felismerés veleszületett ösztöne az állatoknak, amit a forma, hang, szag által kapott információk alapján oldanak meg. A nemi viselkedésnek számos eszköze van, amellyel a nemi partnerek nagy távolságból is egymásra találnak.

Udvarlás

A szaporodási folyamat bevezető része az udvarlás. Az udvarlás, pózolás célja a partner motivációját addig fokozni, míg az hajlandó lesz a párosodásra. A „szerelmi előjáték" aktív résztvevői többnyire a hímek. Az udvarlás idején az állatok viselkedése megváltozik, a hímek vetélkedésbe kezdenek a nőstények kegyeiért, és a győztesek párosodhatnak a kiszemelt nősténnyel. A nőstények is a vetélkedők közelében vannak, és sok faj esetében aktív résztvevők a szexuális partner kiválasztásában. A nőstények a derekasan udvarlóról azt feltételezik, hogy biztosan jó utódokat nemz.

Párválasztás

A párválasztás számos kritérium alapján történhet. Ez állatfajonként rendkívül változó. Döntő lehet a testméret,  erő, fegyverek, díszes ruhák, illatok, küllem, rituális táncok, stratégiák, énekelt dalok, fészeképítés, sőt, gyakran a szülőkhöz való hasonlóság is. A párválasztás végső soron azt szolgálja, hogy a legalkalmasabb hím és nőstény találjon egymásra.

A két kiváló tulajdonsággal rendelkező szülő utódja is örökli majd a sikeres génkombinációt, és jó esélyekkel vehet részt a fajfenntartás és az evolúció harcmezején.

Párosodási rituálék

Az állatvilágban a párzási technikák rendkívül változatosak. A párzás módját, helyét, idejét, a párzási viselkedésformákat döntően befolyásolja, hogy az állatfaj külső- vagy belső megtermékenyülésű. Evolúciós szempontból a belső megtermékenyítés tekinthető fejlettebb módnak, amikor a hím a hímvesszője vagy a hímtüskéje segítségével juttatja a nősténybe az ejakulátumát.

Néhány állat „hálószobatitka"

A nőivarú állatoknak csak meghatározott időszakban van nemi vágyuk, és csak ebben az időszakban mutatnak készséget a párosodásra. Ezt az időszakot ivarzásnak nevezik. Az ivarzás elnevezése állatfajonként változik: a kanca sárlik, a tehén folyat, a koca búg, vagy görög, a juh üzekedik vagy berreg, a szuka tüzel.

A mindenhol megtalálható patkányok „erényövet" szerelnek párjukra. A párosodás után röviddel a sperma a nőstény ivarnyílásában megköt „párosodási dugót" képezve, így megakadályozza más hímek ondójának bejutását.
A táncoslegyek nászajándék átadásával csavarják el nőstényeik fejét. A hím a párosodás előtt zsákmányt szerez és „nászetetéssel" elterelve a nőstény figyelmét, végzi el a megtermékenyítést. Udvarlás helyet sokszor jut szerephez a nyers erőszak.

A nőstény békák tudnának errõl sokat kuruttyolni. A hímek egyszerűen lefogják és megerőszakolják őket.

Az ágypoloska sem tölti idejét udvarlással. A poloskák hímje egy tőrszúrással biztosítja az apaságot. Péniszük ugyanis egy hegyes tüske. Ezt bárhová bedöfik a nőstény potrohába, és az ivarsejtek a nősténypoloska vérében vándorolva a petesejtek felé igyekeznek.

A földigilisztának nincs gondja a partnerkereséssel. Ezek hímnős állatok, amelyeknek hím és nőstény szaporítószervei egyaránt vannak. De ne gondoljuk ám, hogy önmagukat elégítik ki. A nyirkos estéken a föld felszínére mászva egy másik csuszamlós fajtársat kutatnak fel.

Bizarr rekordok

Kié a legnagyobb?

Az állatvilágban a pénisz mérete, száma, a párosodás módja is elképesztően változatos. A méretért induló versenyben jó esélyei vannak a korzikai meztelen csigának, amelynek kinyújtott hímtagja eléri a 60 centimétert, így négyszer akkora, mint a testhossza. Ez olyan, mintha a férfiaknak közel nyolc méteres hímvesszővel járkálnának!

Kinek van több?

A számháborúban a laposférgek vezetnek. Egyes férgeknek 10-20 péniszük van, ami szükséges is, mivel a párokért zajló vetélkedés idején minden alkalmat megragadnak, hogy leharapják a vetélytársak hímvesszejét.

Ki bírja a legtovább?

Legkitartóbb a kacsalábú béka, amely a nőstényre kapaszkodva szünet nélkül akár fél évig is párosodik.

Ki "szeret" a legritkábban?

Legritkábban a tintahal teszi életében, mindössze egyszer, de ezzel sem lett első, mert a solenobia pille párosodás nélkül, szűzen szaporodik. A technika is változatos: a sarlósfecske a levegőben, a denevérek fejjel lefelé lógva hancúroznak. Akár kéjjel, akár kínnal, gyengéden vagy erőszakosan a szex szükséges valami.  A szerelem körbevesz minket , ahogy a Wet Wet Wet a Love is all around című híres számában is énekli, egy dolog a fontos az életben: LOVE, LOVE, LOVE...

_{www.fokusz.info}

Nézzük meg flmen is a szerelmes állatokat!

ÁLLATI SZERELMEK - TRAILER