Mitől okos egy állat?

Az élővilágban az agyszövet mérete szempontjából óriási különbségek vannak.

A méhek agyában egymillió sejtnél is kevesebb található, a bálnák idegsejtjeinek száma meghaladja a 200 milliárdot.

Lars Chittka és Jeremy Niven brit kutatók azt vizsgálták, hogy az agy nagysága és a gondolkodási képesség között milyen a kapcsolat, mire használjuk, ha több idegsejt van a fejünkben?

Az agyszövet súlyának növekedése bizonyos helyzetekben kétségtelenül növeli a gondolkodóképesség színvonalát is, de a nagyobb agyméret gyakran csak az idegrendszer bizonyos területeire vonatkozik. Főleg azoknál az állatoknál, melyek kiemelkedő érzékszervi képességek tulajdonosai, például rendkívüli a látásuk vagy a hallásuk, az érzékszerveket kiszolgáló agyközpontok növekedtek. Ugyanez vonatkozik a többi élőlénynél jobban, pontosabban mozgó állatokra is. A nagyobb agyterület célja a jobb, megbízhatóbb működés. A kutatók szerint ezekben az esetekben az agy ténylegesen nem tud többet, csak ugyanazok az idegpályák ismétlődnek sokkal gyakrabban, mint a többieknél.

A nagyobb agy nem jelent több "észt"

Ez azt jelenti, hogy az ilyen állati agyban a látott kép nem különbözik számottevően, de sokkal részletgazdagabb. A méhek parányi agya képes fölfogni, hogy valami azonos vagy különbözik, érzékeli a szimmetrikus és a szabálytalan formákat. Ilyen szempontból olyan intelligens, mint a kutya, pedig lényegesen kevesebb idegsejttel dolgozza fel az információkat. A nagyobb állatoknak főleg azért kell több agyszövet, mert testüknek nagyobb arányai miatt több izomsejtnek vagy nagyobb térfogatú szerveknek a szabályozását kell biztosítani. A nagyobb agy nem biztosít automatikusan gyorsabb, jobb gondolkodást.

Nézzük meg a méhek táncát videón!

_{forrás: MTI}