- -
Galapagos, az újévi paradicsom!
Vajon, ha a tengerben egyenesen egy polip violaszínű szemébe nézhetnénk, és láthatnánk, ahogy a tengeri iguanát (különleges gyík) a hullámok mossák, miközben algát falatozik, vagy szemben állhatunk egy nagy, békés öreg teknősbékával- mire gondolnánk? Már szilveszteri utakat is szerveznek a paradicsomi szigetre. Ha nem is megyünk idén, azért nézzük meg, milyen csodálatos!

Figyelembe véve a Galapagos szigetek kis méretét, azt érezzük: bámulatba ejtő, mennyi lény él ezen a pici területen. Közvetlen közelről láthatjuk őket, és valahol közel kerülünk a csodálatos valósághoz is, a titkok titkához, ahhoz, hogyan jelennek meg az új fajok a földön. Minden látogató, aki a Galapagos szigeteken jár azt kérdezi: Hogyan tudtak ezek a teremtmények kialakulni? És nem Ő volt az első aki ezt felvetette.

 

Galapagos

 

Galapagos leghíresebb látogatója Charles Darwin, Az evolúció elmélet kidolgozója volt, aki 1835-ben érkezett a szigetekre. Ámulatba ejtette Galapagos fajgazdagsága, öt hétig jegyzeteket készített, a szigetek madár- és hüllővilágát vizsgálta. Leírásai fontos alapul szolgáltak evolúciós elméletéhez. A Fajok eredete című műve utazása után húsz évvel, 1859-ben jelent meg.

A sziget sokáig fókavadászok, bálnavadászok és kalózok paradicsoma volt, mert kikötési lehetöséget, tüzifát és vizet biztosított, valamint friss élelmet az óriás teknősök formájában, akiket ezrével fogtak be és a hajók rakodóterébe halmoztak. Ugyanis a teknősök egy évig is életben maradtak, friss húsként szolgálva a hajósoknak a hosszú tengeri utazásaikon.

 

A Galapagos szigetek

A galapagosi szigetvilágot véletlenül 1535-ben fedezte fel Panama püspöke, mialatt Panamából Peruba hajózva eltért az útiránytól. A püspök felfedezését jelentette V. Károly spanyol királynak, jelentésében említést tett az óriás "galapago"-ról (teknös), melyröl a szigetek a nevüket kapták.

 

Galapagos térképe


A Galapagos szigetek ma is formálódnak

A Csendes-óceánban található, nagyon aktív vulkanikus terület; több mint 50 kitörést jegyeztek fel az 1535-ös felfedezés óta. (A legutolsó kitörés a Cerro Azul vulkán egyik kráteréböl történt 1998. október elején) A szigetek alakulása ma is folyamatos.

 

Galapagos Darwin sziklája

 

A legközelebbi szárazföld a majdnem 1000 km-re fekvö Ecuador (Galapagos szigetvilága 1932-töl Ecuadorhoz tartozik), és a tőle észak-keleten elterülő Costa Rica. A szigetvilág alapterülete 7882 km2, melynek közel felét az Isla Isabela teszi ki, ami a szigetvilág legnagyobb szigete.

Galapagos 13 fö szigetböl áll: 6 kis sziget (alapterületük 1-5 km2 között van) és egy sor szikla-szigetecskéböl, melyek közül csak néhány kapott nevet. Galapagos legmagasabb pontja a Wolf vulkán, az Isabella szigeten (1707 m). 1959-ben nemzeti parkká nyilvánították.

Állatok emberközelben Galapagoson

 

A világon egyedülálló módon, szigeteken a látogatók együtt napozhatnak az különbözö fajú fókákkal, akik nem félnek az embertől, szemtöl szembe lebeghetnek a vízen egy trópusi pingvinnel, merülhetnek teknössel és óriás halakkal, vagy egy aranyrája rajjal, de még mantával is. Nem kell külön cápalesre menni, mert három fajta cápa is körözhet a közelükben a vízben. A turisták kedvence a bohócos kék vagy piros lábú, maszkos szulát (Booby). Meg lehet nézni közvetlen közelről, ahogyan a fészkét rakja, vagy eteti a fiókáit. Gyönyörködni lehet a galapagosi albatroszok násztáncában, vagy abban, hogyan vadászik a galapagosi keselyű. Természetes dolog, ha átcsoszog az úton egy óriás, 200 kg-os teknős a kaktuszok között, vagy a lávaköveken sütkérezö leguánok (iguan). A flamingók tánca és helyenként a sziklákon megtörő, tíz méternél is magasabbra szökö hullámok is mesébe illőek.

 

galapagosi szula
Fóka Galapagoson
galapagosi pingvin
Óriás teknős
galapagosi gyík
albatrosz bébi
cápa galapagoson

 

A szigeteken a növények is nagyobbak, mint máshol a világon. A kaktuszokból fák nőnek, elérhetik a 6 m feletti magasságot is!

 

kaktusz tüskéi


Az ismert halak 2-2,5-szer nagyobbak mint a Vörös-tengeren, mivel az itt található áramlások miatt a tenger táplálékban és halfajokban hihetetlenül gazdag.

 

http://www.geo.cornell.edu/geology/GalapagosWWW/Discovery.html

értékelés