Garfield már 31 éve lustálkodik

A képregény rajzolók egyik nagyhatalmának számító Amerikából indult útjára harminc évvel ezelőtt az kicsit lusta, kicsit cinikus kövér macska, akit a világon mindenki ismer. Jim Davis figurája ikonná vált és szinte minden formában megvásárolható és elérhető: olvashatjuk képregényként, nézhetjük rajzfilm- és mozifilmhősként, szeretgethetjük plüss állatként, és akár pólónkon, zokninkon, csészénken is őt népszerűsíthetjük.

Jim Davis 1945. július 28-án született az indianai Merionban. Szülei igazi amerikai farmerek voltak. Teheneket tartottak, növényeket termesztettek és volt huszonöt macskájuk. Talán innen ered Davis ötlete, hogy kit tegyen meg karikatúrái főszereplőjévé, de ettől talán prózaibb ok az, hogy újdonságot szeretett volna vinni ebbe a világba.

Első rajzai és történetei bogarakról szóltak (Gnom Gnat). Ez azonban nem hozott neki nagy olvasóközönséget (sem az újságnak, amelyikben megjelent), így öt év múlva széttaposta őket egy, az égből érkező óriási láb, és megnyugvást hozott a rovaroktól irtózó olvasóknak. Figyelmét a komikus rajzok felé fordította, és megpróbált rájönni, hogy mi az, ami működik. Megfigyelései hasonló eredményeket hozott, mint amit minden reklámkészítő tud: állatokkal és bikinis lányokkal minden eladható.

Davisnek, saját elmondása szerint, azért esett macskára a választása, mert „sikeres kutya hősök már szép számban léteztek akkoriban a képregény műfajban és én nem szeretek versenyezni". (Lásd: Snoopy és társai.). Így megalkotta Garfieldot, a lusta, dagadt, vörös macskát, aki saját magán kívül talán csak a pizzát szereti jobban.

Kezdetben Garfield pusztán a komikus képregény sztárjának, Jon Arbuckle-nek a pajtása volt, de Jim hamarosan rájött, hogy Garfield az, akivel igazán el lehet adni történeteit, hiszen az övé az összes vicces sor. Jon szerethető, túlságosan naiv és tesze-tosza alak, akinek karaktere a mi szerencsétlenkedéseinkre hívja fel a figyelmet. Ezzel ellentétben Garfield mintegy legalizálja a délutáni szúnyókát, a tespedést, a pizza zabálást és minden olyan gyengeséget, amire valójában vágyunk, de nem merjük nagydobra verni. Például azt, hogy torna helyett inkább bámulnánk a tévét és tömnénk magunkba a jól megérdemelt chipset.

A Garfield főhősei nem pusztán csak kitalált alakok, Davis valós személyekről mintázta őket. Garfield gazdájának, Jon Arbuckle-nek szülei szintén vidéki farmerek, akárcsak Daviséi. Magát Garfieldot Davis saját nagyapjáról, James A. Garfield Davisről nevezte el, aki jellemében, sőt testi felépítésében is egyezett Garfielddal. Amellett a rajzoló saját személyisége is jelen van részben, mint a természet iránti kötődése és szeretete, ugyanakkor Jonnak akárcsak neki is kedvenc sportja a golf.

Jim Davis és figurái

Davis 1978 körül alkotta meg Garfieldot. Egy hónappal 33 születésnapja előtt a United Media Features ügynökség elfogadta kreációját, s a június 19-én kötött szerződés értelmében a képregény 41 amerikai lapban jelent meg.

A képregényt 1978 júliusában az ügynökség levette az újságokból, de szerencsére az olvasóközönség tiltakozásának nyomására hamar visszahelyezték. Garfield akkora sikert aratott, hogy 1982-re az egyik legnépszerűbb képregényfiguraként tartották már számon, s vagy ezer újságban olvasható volt. Ebben az évben készült az első Garfield-rajzfilm, melyet maga a szerző készített. 1984-től a Garfield új kiadója az általa még ebben az évben alapított Paws Inct (Tappancs Rt.) céget és azóta is itt dolgozik. A képregény alapján készült rajzfilmek közül a legtöbb mára már klasszikusnak számít.

Részlet a képregényből

1987-től már kétezerre bővült a Garfieldot közlő lapok száma szerte a világon, 2000-re ez 2600-ra nőtt és ma már több mint negyedmillárdos olvasói tábora van. Kétségkívül a képregény eddigi történetének legnépszerűbb és legsikeresebb figurája Garfield. Maga Davis sem tudja megválaszolni konkrétan alkotása sikerének titkát. Elmondása szerint törekszik a közérthető, általános viccekre, s arra, hogy mindenkinek mondjanak valamit. Két témára nagyon koncentrál, ami valóban minden embert érint, az evés és az alvás, mely jelen esetben Garfield kedvenc „hobbija". Ez a nemzetközi jellegű humor szerinte megköveteli a szleng és a szóviccek kerülését.

Garfield kezdeti alakjának maradványait csak nyomokban észlelhetjük a mostani Garfieldon. A dagadtságán és a csíkjain kívül szinte semmiben nem emlékeztet a mai formájára. 1978-as megjelenésében egy tunya, kissé depresszív, dagadt férfire hasonlít, míg a mostaniakon már felfedezhető némi cinkosság, cinikusság és élénkség. Ahogy közelítünk időben 2008-hoz, Garfield képe úgy válik egyre vagányabbá, amivel azonban kissé elveszti azt a karakterét, amit kezdetben képviselt. 1983-ra alakult ki korunk Garfieldjához is hasonlító macska. Nagy szemhéjai lettek, sörhasa, emberibb formája, hosszú lábai, vigyorgó pofája és két lábon jár.

Meghódította a világot

Érdekességek

• Jim irodája felett egy Garfield alakú szélkakas díszeleg, melyet születésnapjára kapott munkatársaitól.
• Jon Arbuckle-nak, Garfield gazdájának is július 28-án van a születésnapja, akárcsak Jim Davisnek.
• Garfield elmaradhatatlan hangja volt a rajzfilmekben Lorenzo Music, akinek 2001-ben bekövetkezett halála óta Bill Murray vette át a helyét, ő volt a hangja Garfieldnak a róla készült mozifilmekben is.
• Garfield barátja Odie kutya, akivel nem éppen felhőtlen a kapcsolata: Garfield butusnak találja, mindig lelöki és kigúnyolja hosszú nyelvét. Odie először 1978. augusztus 8-án szerepelt a képsorban.
• A mellékszereplők közül Garfieldnak a legfontosabb Pooky, a plüssmaci, „aki" először 1978. október 23-án jelent meg.
• Nermalt, aki édes, mézes és iszonyúan idegesítő Garfield számára, 1979. szeptember 3-án láthattuk először.
• Garfield Arlenének udvarol - igaz, néha menekül is előle. Először az 1980. december 17-i képregényben tűnt fel.
• A pókokat Garfield utálja, és sokszor egy újságpapírral gonosz módon szétlapítja őket.
• Az egerekkel Garfield időnként különféle egyezségeket köt, és soha nem bántja őket.
• A további emberformájú mellékszereplők Jon szülei, akik vidéken élnek, Irma, a büfésnő, Doki bátyó, Jon testvére, aki szintén vidéken él és Liz, az állatorvos, akinek Jon udvarol.