636. Hol él a rákosi vipera, hol kell ügyesen lépkedni?
A tavasz közeledtével felmérést végeztünk a Rákosivipera-védelmi Központban. A vizsgálat a már szabadban telelő növendék és felnőtt állatok és a tavaly született kisviperák körére terjedt ki.
A tavasz közeledtével felmérést végeztünk a Rákosivipera-védelmi Központban. A vizsgálat a már szabadban telelő növendék és felnőtt állatok és a tavaly született kisviperák körére terjedt ki.
A karom túlnövése szobában tartott, keveset mozgó és idősebb macskáknál fordul elő. Az ilyen macskák karmait rendszeresen vágni kell.
Az aranyhörcsög (Mesocricetus auratus) bársonyosan puha bundájával, nagy fekete cipőgombszemeivel és kedves viselkedésével méltán került hazánkban a legkedveltebb kisemlős első dobogós helyére.
Lassan-lasan külföldről hazánkba is elérkezik a pirosorrú őrület, vagyis a pirossorrú pontylazacok (Hemigrammus bleheri) tartásának egyre népszerűbbé válása. Ízig-vérig csapathalak, ezért kizárólag nagyobb számban tartsuk őket!
A kétnapos rendezvényre az előző évi kiállításokhoz hasonlóan most is a világ különböző országaiból érkeznek a cicusok és gazdáik, hogy elnyerjék a közönség tetszését.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.