6631. Minden, amit a máltai selyemkutyáról érdemes tudni
A máltai selyemkutya egy kicsi, élénk és barátságos kutyafajta, amelyet gyakran tartanak társállatként. Néhány fontos dolog, amit érdemes tudni róluk!
A máltai selyemkutya egy kicsi, élénk és barátságos kutyafajta, amelyet gyakran tartanak társállatként. Néhány fontos dolog, amit érdemes tudni róluk!
A napvitorlák megfizethető alternatívát jelentenek az állandó és más ideiglenes árnyékolókkal szemben, és lehetővé teszik a szabadtéri élettér egyszerű és gyors bővítését, ráadásul nagyszerű vizuális vonzerőt kínálnak.
Egyre több szó esik napjainkban az esélyegyenlőségről, nem véletlenül. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy teljes életet éljen, még akkor is, ha valamelyik érzékszervével gondjai vannak. Márpedig a teljes élethez hozzátartozik az interneten való szörfölés lehetősége.
A labdarúgáshoz az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megtaláljuk az ideális lábbelit, amiben a bőrt rúghatjuk. A választást több tényező is befolyásolja, például a pálya kialakítása. Teljesen más focicipő kell természetes fűvel borított futballpályára, műfüvesre és terembe is. Szerencsére ma már minőségi megoldások között tudunk válogatni.
Nekünk embereknek is számos különleges étkezési szokásunk van, de meglepő módon nincsenek ezzel másképp a bársonytalpúak sem. Sokszor előfordul például, hogy nem minden táplálékot hajlandóak megenni, ami nagyon sok gazdinak okoz fejtörést.
Szülés után 2-3 napig szét kell választani őket, mert akkor a legnagyobb az esélye, hogy vemhes lesz.
Ha a macska kijáró (a evmhességből gondolom, hogy az lehet), és viselkedése agresszívvé válik, mindig gondolni kell a legrosszabbra, a veszettségre is. Kicsi az esélye, de ha emberrel szemben is agresszivitást mutat, esetleg megharap vagy karmol valakit, feltétlenül megfigyelés alá kell helyezni. A területileg illetékes hatósági állatorvos végzi a megfigyelést. A vemhesség is okozhat viselkedésbeli változást elvileg,de nem jellemző panasz ez. Ha bágyadt, étvágytalan , vagy más tünete is van, vigye őt állatorvoshoz.
Tisztelt Kérdező! A megadott információ igen kevés. Szükség lenne tudni, hogy honnan származik a cica, az anyja volt-e fertőző betegségek ellen oltva, megkapta-e 6 hetes korban az első féreghajtót, és azóta kéthetente rendszeresen kapja-e, megkapta-e 8 hetesen az első kombinált oltását. Kinti, vagy benti állat? Mit eszik általában és mit ehetett az elmúlt 48 órában? Egyedüli cica, vagy többen vannak, esetleg más fajú állatokkal is együtt van-e? Ebben a korban feltételezhetően valamilyen fertőző ok miatt betegedhetett meg. Csak általános tünetek esetén orsóférgesség vagy parvovirus okozta panleukopenia lehet (ez utóbbi - a kutyával ellentétben nem minden esetben okoz véres hasmenést). Csipásodás, vagy légúti tünetek megjelenése esetén calici vagy herppesvírus okozta "macskanátha" is lehetséges. Több baktérium (salmonella, coli) is okozhat kezdetben lázzal járó tüneteket, ami miatt remeg, étvágytalan az állat. A kinti macskák például a fészekből kiesett madárfiókák elfogyasztásával, vagy eldobott ételmaradékokból fertőződhetnek. Lenyelt és elakadt idegen test, bélcsavarodás kezdeti tünetei is lehetnek hasonlók, de ebben az esetben a beteg állapota igen gyorsan romlik. Néhány fejlődési rendellenesség is okozhat hasonló tüneteket, ekkor azonban nem (vagy nem elsősorban) a láz, hanem a fájdalom van a tünetek háttérében. Ezen kívül számos ritka kórkép is szóba jöhet. A fenti betegségek csak az állat vizsgálatával különíthetők el. Ha a tünetek nem múlnak, vagy súlyosbodnak, mindenképpen állatorvoshoz kell fordulni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Kérdező! Látatlanban egy állatorvos sem merne biztos diagnózist felállítani. A tünetek alapján sok minden lehet a hányás kiváltó oka (gyomorproblémák, mandulagyulladás, stb.), de biztosat csak egy vizsgálat után lehetne mondani, esetleg egy RTG vizsgálat is szóba jöhetne, nem-e valamilyen korábban megevett étel (vagy más) váltotta ki ezt belőle.
Sajnos, a tankönyvekben számtalan olyan betegség, állapot van leírva, amelyek csak nagyon ritkán fordulnak elő, így azok az állatorvosok, akik a tanulás során átsiklottak ezek felett, néha nehezen ismerik fel ezeket a ritkán, de azért előforduló problémákat, vagy nem gondolnak rájuk, mint lehetőségre. Jellen esetben is ilyesmiről lehet szó. A leírtak alapján én azonnal arra gondolnék, hogy az állkapocs beidegzését ellátó idegpálya sérülhetett meg. Ez lehet külső ok miatt (pl. az ideget ért ütés), vagy belülről ható nyomás is előidézheti. Gyakran előfordul pl. olyan kutyákban, akik apportíroznak (az Önök vizslája nem ilyen?), mert egy erősebb ráharapás során az izmok nyomják meg az ideget. Nyomásfokozódást okozhat az ideg mellett kialakuló tályog, daganat is. Szóval lehetőség van bőven, de ilyen esetekben az állatorvosnak is elő kell venni a polcról a könyveit és utana kell olvasnia a dolgoknak. Ettől persze az Önök kutyájának nem lesz könnyebb a helyzete, még akkor sem, ha esetleg megszületik a valós diagnózis. Az ilyen esetek nehezen kezelhetőek, sok és hosszantartó tüneti kezelés szükséges ahhoz, hogy át lehessen hidalni azt az időt, amíg a javulás elkezdődik.