7251. Milyen szempontok alapján válasszunk kutyánknak fekhelyet?
Kutyánk fekhelyének kiválasztása során érdemes több szempontot is figyelembe venni, hogy a kutya kényelmesen, biztonságban és szívesen pihenjen benne.
Kutyánk fekhelyének kiválasztása során érdemes több szempontot is figyelembe venni, hogy a kutya kényelmesen, biztonságban és szívesen pihenjen benne.
Napjainkban egyre több ember figyel a felelős fogyasztói szokások kialakítására, ezért a technológiai eszközök újrafelhasználása is egyre jelentősebbé válik. Az elavult készülékek visszaforgatása és újjáélesztése nemcsak a környezetvédelmi problémák enyhítéséhez járul hozzá, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Elgondolkodtál már azon, milyen lehetőségekkel bővíthetők ezek az eszközök?
A kutyatartás során az egyik legfontosabb döntés, amit meg kell hoznunk, az az, hogy mivel etetjük kedvencünket. A boltok polcain számtalan féle kutyatáp sorakozik, de a leggyakoribb kérdés, amivel a gazdik szembesülnek, hogy száraz vagy nedves eledelt válasszanak.A válasz nem mindig egyértelmű – hiszen mindkét típusnak megvannak az előnyei, és az sem mindegy, milyen kutyáról van szó. Ebben a cikkben segítünk eligazodni a lehetőségek között, és megmutatjuk, hogyan választhatod ki a kutyád számára legmegfelelőbb, legegészségesebb megoldást.
A fűszezon remek alkalom arra, hogy friss zöldeket és gyógynövényeket gyűjtsünk a növényevő kisállatoknak! Azonban minden fajnak kicsit más az igénye és tűrőképessége, ezért fontos, hogy tudatosan válasszunk.
Ha 2025-ben Magyarországon élsz, és eszedbe jutott, hogy kipróbálnád az online kaszinózást – nem vagy egyedül. Egyre többen szeretnének nyerőgépeken játszani, ruletten tétet tenni vagy kártyázni – kényelmesen, otthonról vagy akár a mobiljukról. De ilyen nagy kínálat mellett felmerül a kérdés: melyik oldalban lehet megbízni, és melyik csak csalogat?
Nincs veszélyben. Ennyitől biztosan nem. Ez a gyógyszer elsősorban macskák esetében okoz(hat) gondokat, a kutyák sokkal jobban bírják. Viszont, általános tanács, hogy állatorvos megkérdezése nélkül nem célszerű állatainknak emberi gyógyszereket beadni.
Kedves Mónika! Ezt így elég nehéz lenne megmondani, de a panaszokat valószínűleg nem a verekedés okozza. Azt javaslom, vigye vissza a kollegához...
A tünetet akár bélhurut is okozhatja, de pontos diagnózishoz keressen fel állatorvos, aki a szükséges kezelést is előírja. Belső gyulladás esetén mindenképp antibiotikumos kezelés szükséges, a betegnek tűnő madár fölé érdemes lenne infralámpát feltenni.
Kedves Erika! Megpróbálhatja őket elkülöníteni, szerintem idővel megbékélnek majd egymással, de garancia nincsen rá. A langyos borogatás jó ötlet, de ha nem apad a teje, feltétlen forduljon állatorvoshoz, mert akkor gyógyszeres kezelésre szorul. Nincsen semmi kóros abban, hogy ennyi idő után volt először almon. Szerintem idővel minden rendben lesz, az első lépések mindig nehezek... :)
A tenyészakváriumot forró vízzel fertőtleníthetjük (ügyeljünk arra, hogy a forró víz ne hirtelen érje az üveget!) A fertőtlenített medencét 12 centiméter magasságig feltöltjük desztillált vízzel. Ezután tölgy- vagy égerfaág kiszárított héjából teát főzünk úgy, hogy a forrásban levő desztillált vízzel leöntjük. A kihűlt főzetet („teát") egyszer végigcsurgatjuk egy perlonvattával töltött üvegcsövön. A sárgás színárnyalatú teának ilyenkor kristálytisztának és 3 pH-júnak kell lennie. Nagy előnye a tölgyfa-, illetve égerfafőzetünknek, hogy lezárható üvegben, sötét helyen tartva tetszés szerinti ideig tárolható. A tenyészmedencébe kitöltött desztillált víz pH-ját a főzet adagolásával 6,5-re csökkentjük (eredetileg a desztillált víz pH-ja 7 volt). Tiszta üveglappal lefedjük a medencét, és 14 napig félsötét helyen állni hagyjuk. Ezalatt a víz legkisebb zavarodásának sem szabad mutatkoznia. A két hét elteltével késhegynyi vegytiszta konyhasót oldunk a vízben. Most kerül be az ugyancsak forró vízzel fertőtlenített műnövény, illetve timsóval kezelt valódi ikravédő növény néhány kis bokra a medence közepére. (A timsós fertőtlenítés menetét lásd a „Fontosabb gyakorlati tanácsok" között.) A vörös neonhal tenyészakváriumának alja leforrázott tőzegborítást is kap. Az utóbbi ugyanis nem növényekre ikrázik, hanem szabadon, vagyis az ikrákat szerteszórja. A tenyésztésre kiszemelt neonhalakat ajánlatos már a társas-medencében figyelemmel kísérni. Fontos, hogy ezek legalább 9 hónaposak legyenek (illetve a vörös neon hal már 8. hónapban ivarérett). 21-23 °C-os vízhőmérséklet és 5 nk biztosít számukra a tenyésztésig is ideális tartási körülményeket. Lényeges továbbá, hogy mint őserdei halak, mérsékelt világítást kapjanak. Ha már a társas medencében megfigyelhetjük az ívási próbálkozásaikat, akkor bizonyára az is kitűnik, hogy melyik hím „gyengéd" természetű. Az utóbbival biztosabb a tenyészeredmény, minthogy a termékenyítést a növények között alaposabban elvégzi. A túlságosan rámenős hímek inkább csak a párjukat üldözik, és az egész nászjáték felgyorsított üteme nem teszi lehetővé valamennyi ikra megtermékenyülését. A kiválasztott párt szombat este, teljesen tiszta üvegpipával, víz nélkül „beugratjuk" a tenyészmedencébe. Ennek vízhőmérséklete 21-24 °C legyen, és csak csökkent felső világítás érje. Az ívás többnyire már másnap megtörténik. Azért ajánlatos a tenyészpárt szombaton átrakni, mert akkor — legalábbis az "innesi" esetében — nagy valószínűséggel vasárnap reggel az ívást végignézhetjük. Ha nem ívtak le, akkor még öt napig legyünk türelemmel, de tovább nem érdemes várni. Sikeres próbálkozás esetén az utóbbi halfaj ikráinak tömege jól látható a vízinövényeken. A vörös neonhal, bár több ikrát rak, annyira szétszórja azokat a tőzegben, hogy kevésbé feltűnők. A felnevelt utódok száma 300-nál is több lehet, míg az "innesi"-nél 100-150 létszámú ivadékcsapat jó eredménynek számít. Rendkívül fontos dolog, hogy a tenyészakváriumban a szülőket sohase etessük! Ez más ikrázó halfajok szaporításánál is feltétlenül betartandó szabály. (Csak a tartósan ívó ikrázó fogaspontyok jelenthetnek kivételt.) Az ívás után mindkét szülőt emeljük ki. A tenyészakváriumot ismét fedjük le, s most már ne csak a fedőüveggel, hanem újságpapírral is. Az újság lapjai borítsák be a medence oldalait is. Az ikrák fényérzékenyek, ezért azokat erős fénynek kitenni nem szabad, mert szemünk láttára pusztulhatnak el. Elemlámpa, sőt a 15 W-os izzó fénye sem ártalmas. A szobai lámpa erős fénye azonban ne érje a tenyészmedencét, legfeljebb az újságborításon át. A kikelési idő 24-28 óra. Az ivadék mindig a medence legsötétebb pontján helyezkedik el, és így bizony gyakorlat kell hozzá, hogy valaki a parányi halakat megpillantsa. Az ikrázás utáni ötödik napon kezdhetjük meg az ivadék etetését. Egészen apró Cyclops-, illetve pár nappal később Artemia naupliuszlárva is alkalmas erre. A „túletetés" itt végzetes lehet, mert a naupliuszok hamar felnőnek és a Cyclops a halivadékra támadhat. Tíz nap múlva a kis neonhalak halvány rózsaszín árnyalatot kap¬nak. Ez a szín a rákövetkező időben kisebb felületre szorítkozik, végül összpontosul az ismert sötétvörös csíkban. Rövidesen a szép zöldes sáv is megjelenik rajta. A 4-5 hetes ivadék már sokat sejtet jövendő szépségéből.