851. Nyuszi, akinek csirke-íze van?
Mi van akkor, ha a kutya nem megenni akarja a nyulat, hanem tisztogatni? A nyuszi mindezt döbbenten tűri. A kutya pedig rendkívül elégedett magával.
Mi van akkor, ha a kutya nem megenni akarja a nyulat, hanem tisztogatni? A nyuszi mindezt döbbenten tűri. A kutya pedig rendkívül elégedett magával.
Elképesztően kreatív mutatványokat ad elő ez a papagáj, aki, bár elsőre úgy tűnik, az orrát akarja kifújni, valójában vicces produkciót láthatunk egy egyszerű papírzsebkendő felhasználásával.
Az onagadori dísztyúk tenyésztésének és fejlődésének történetét jórészt homály fedi, de állítólag a japánok már 1000 évvel ezelőtt importáltak hosszúfarkú tyúkokat Indonéziából.
Ausztráliai hazájában olyan közönséges a nimfapapagáj, mint nálunk a varjú. Mindenütt megtalálható a városi parkoktól az őserdőkig. Európába feltételezhetően a hullámos papagájjal egy időben kerülhetett és könnyű tenyészthetősége miatt a madárkedvelők hamar felfedezték előnyeit.
A kutyák rosszul viselik a 30 foknál melegebb időt: könnyen hőgutát kapnak! Ilyen időben a kutyának legyen árnyékos helye, legyen előtte bőven friss víz, sétáltatni és szállítani reggel vagy este ajánlott!
Kedves Gazdi! Azonnal vigyék állatorvoshoz, életmentő lehet!
Kedves Gazdi! Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.
Kedves Gazdi! Sajnos ez olyan dolog, amit csak konkrét állatorvosi vizsgállattal lehetne eldönteni. Javaslom keresse fel állatorvosát.
Kedves Gazdi! Az eszébe sem jutott, hogy állatorvoshoz vigye?? Ne nézze ahogy szenved!
Amennyiben a fejtetőn nem látszik tollhiány, akkor ez bizony tolltépés. A madarak többsége a lábtőnél kezdi a tollak kiszedegetését, majd a hason később a háton folytatja. Néhány madarász kiegészítővel foglalkozó üzletben lehet kapni tolltépést akadályozó spray-ket (Szőregen vettünk ilyet a Galambázis-nál, hazai forgalmazója a belga tulajdonú Versele-laga). A hatásosságuk viszont kétséges, előfordulhat, hogy a kezelés során fellépő stressz és ennek következményeibe (felborult immunrendszer) halhat bele a madár. Eredményt lehet elérni állandó elfoglaltság biztosításával (például rendszeresen pótolt frissen vágott fűzfaágak rágcsálása), ha szelíd a madár, úgy a vele töltött időszak maximalizálásával. Tolltépős jákót teljesen tünetmentessé sikerült tenni azzal, hogy párt vettünk neki (sajnos rövid volt az öröm, mert egy gátlástalan nyíregyházi madarász úgy szabadult meg beteg nagypapagájaitól, hogy eladta nekünk, és a bennük lévő, sajnos későn felfedezett baktérium lefertőzte az ekkor már fiókát is nevelő tojót, amelynek halála után a hím tolltépése újrakezdődött,). Végül megemlítem, hogy amennyiben a fejtetőt is látható a tollhullás, úgy nem zárható ki cirkovírus jelenléte sem. Ez nem gyógyítható, de immunerősítő szerek használatával hosszú évekre is tünetmentessé tehető. Viszonylag új és meglehetősen hatékony immunerősítő a Vetri-DMG, vagy az immunglobulin Adenosan. Az esetleges fertőzések felderítésére javaslom keressen fel olyan, laborral rendelkező profi szakorvost, mint a Gödöllőn és K.K.Halason is rendelő Dr.Beregi Attila, vagy a szentesi Dr. Dobos András.