861. Japán táncolóegér
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Vajon az "Apádra ütök" című komédiában Robert de Niro vécéhasználatra idomított, jelekkel kommunikáló perzsa macskája csak utópia? Nem, tényleg léteznek macskák, akik jelszóra ülnek, jönnek, akadálypályákon futnak, bár csak kevesen várják el a szenvtelenül önző cicáktól ezeket a kunsztokat.
Kutyagumi, lócitrom, elhullott állat teteme, szóval legyen az bármi, ami számunkra meglehetősen bűzös dolog, kutyánk szívesen meghempergőzik benne. De miért teszi, mi jó neki ebben? Értetlenül állunk e szokása előtt. Pedig a válasz igen egyszerű: ősi vadászösztöne kényszeríti.
Még ha úgy is érzem, hogy a halak unalmasak, akkor sem mártom tintába őket, csak hogy engem szórakoztassanak. Micsoda mocsokság ez? Befogjuk, tenyésztjük, kereskedünk velük, bezárjuk őket, és újabban feliratozzuk is testüket. Mégpedig tetováló pisztollyal.
A trópusi területeken őshonos édesvízi almacsiga (Ampullariidae) mutatós külsejének és viszonylag nagy méretének köszönhetően egyre több akváriumba kap meghívást...
Nem valószínű, hogy az embertől kap légúti fertőzést egy kutya, de bárhonnan is ered egy betegség, meg kell vizsgáltatni állatorvossal, és szükség esetén gyógykezeltetni.
Nem tudom hogy korábbi helyén milyen körülmények között élt, talán egy szűk ketrecben több kölyökkel együtt akik között csak sokadik lehetett a sorban. De ha jó körülmények között volt, akkor is azok megváltoztak, idő kell az alkalmazkodáshoz és a szocializálódáshoz. Ehhez türelem kell.
Féreghajtás, vírus. Javasolnék egy bélsárvizsgálatot. Üdv
Igen, lehet tőle tartani. Üdv
A különféle mozgásszervi panaszok sajnos nagyon gyakoriak az összes nagytestű fajtában, így a német juhászok között is. Ezeknek a problémáknak csak egy elenyésző része operálható, a többség sajnos nem. Ezeknek a betegeknek gyakorlatilag az életük végéig szükségük van gyógyszeres kezelésre, elsősorban fájdaloimcsillapításra. A Rimadyl erre kiválóan alkalmas, biztonságos és nagyon hatékony gyógyszer, csak éppen nem olcsó vele a folyamatos kezelés. Ennek ellenére, ha én lennék a kutyájuk kezelőorvosa, akkor én biztosan ennek folyamatos szedését ajánlottam volna, kitapasztalva a még éppen hatásos legkisebb fenntartó dózist. Azt tudnám ajánlani, beszéljék meg még egyszer az állatorvosukkal ezt a kérdést, és kérdezzék meg őt, miért nem javasolta a további szedését, ill. lát-e ebben fantáziát?