881. Hasfelmetszős ivartalanítás helyett laparoszkópia
Laparoszkópiás műtét esetén tízszer kisebb sebet kell ejteni az állat testén és nincs szükség a végén varrásra, védőgallérra, sőt egyéb utókezelésre sem. Ez a jövő az állatsebészetben is?
Laparoszkópiás műtét esetén tízszer kisebb sebet kell ejteni az állat testén és nincs szükség a végén varrásra, védőgallérra, sőt egyéb utókezelésre sem. Ez a jövő az állatsebészetben is?
A szívférgesség a kutyák életét fenyegető megbetegedés, amelynek során súlyos panaszok léphetnek fel, és halállal is végződhet. Tippeket adunk a halálos betegség elkerülésére!
Életnagyságú bronzszobrokat készít Pogány Gábor Benő a kilenc magyar kutyafajtáról.
A menhelyeken élő állatok ellátásánaklegnagyobb kihívása a külső élősködők távoltartása. A bolhák, kullancsok mellett az utóbbi hónapokban a szívférgességet terjesztő szúnyogok okozzák a legnagyobb problémát.
Sokak által „ló-AIDS”-nek is nevezett fertőzés már a betegség kezdeti heveny szakaszában elhullással járhate inkább elhúzódó lefolyású, ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, testszerte jelentkező oedema figyelhető meg a beteg állatokon.
Nem írta meg konkrétan, hogy milyen élősködőket szeretnének irtani külsőleg, de a kérdései alapján azt gyanítom, a bolháktól szeretnének megszabadulni a telepen. Ennek legfontosabb alapja, hogy az ott tartott állatokon kell irtani folyamatosan a bolhákat, hogy ne legyenek szaporodásra képes egyedek. A mai korszerű készítmények folyamatos használata esetén ez előbb-utóbb bekövetkezik, de egy kutyatelepen mindig vannak új behurcolók, ami jelentősen nehezíti a helyzetet. A környezetben elsősorban a bolhapeték irtása a fő feladat. Nagyon fontos az állandó tisztogatás, takarítás. Permetezni, befújni az ólakat az általános rovarirtókkal lehet, ezekből sokféle kapható. A baj csak az, hogy a szokásos kiszerelések nem ilyen "ipari méretekre" készülnek, hanem lakásban, kis helyen történő felhasználásra. Azt javaslom, érdeklődjenek a helyi növényvédőszer boltokban, de biztos, hogy az ottani állatorvos kollégák is segítségükre lesznek.
Ha valóban gennyes folyamatról van szó, akkor ez nem gyerekjáték. A kötőhártya gyulladás ebben a korban gyakran nem önálló betegségként, hanem egyéb betegség kísérő tüneteként jelentkezik. A legjobb, ha sürgősen felkeresnek egy állatorvost a beteg állattal.
Egy állatorvosi vizsgálattal leellenőriztetni: vese, húgyvezeték, cukorbetegség !? Amennyiben minden O.K. - mert a szervi eredetű okok kizártak, akkor lehet a problémát viselkedéstechnikai szempontból kezelni. - fontos lenne eldönteni, hogy un. ´jelölő vizelés´ vagy valóban a húgyhólyag ingere ? - az esti/délutáni etetés időpontját előbbre vinni, vagy hogy este ne legyen a kutya szomjas (különösen száraz táp etetése esetén !) - néhány napig kb 23 h is levinni, majd fokozatosan előbbre hozn az időpontot 21 h ig - ugyan csak néhány napig kora reggel 5 h - 6 h is kivinni (ha nincs éjszakai bevizelés) majd ezt az időpontot is fokozatosan későbbre helyezni - éjszaka nem hagyni kint ivóvizet
Mind a három kérdésre azt tudom válaszolni, hogy ezekre így látatlanban nem lehet megfelelő választ adni. Mindenképpen meg kellene mutatni állatorvosnak, ha lehet, minél előbb!
Sajnos a kép alapján nem dönthető el, hogy a sérvvel mi a teendő, azt csak fizikális vizsgálat alapján tudnám eldönteni. A végleges szőrzet kb. fél éves korra alakul ki. Zsömböly Miklós