971. Veszettség: a világ egyik legveszélyesebb halálos betegsége
Ez a veszélyes betegség évente 59 000 ember haláláért felelős. Hogyan lehet megelőzni?
Ez a veszélyes betegség évente 59 000 ember haláláért felelős. Hogyan lehet megelőzni?
Magyarországon megfigyelhető az Y generáció egyre tudatosabb magatartása a kisállattartásban, és összességében véve elmondható, hogy egyre több házi kedvenc költözik a városi otthonokba, azonban a hazai állattartási kultúrának még mindig sokat kell fejlődnie, míg eljut a nyugati országok szintjére
Magyarországon először született indiai rinocérosz. A bikaborjú természetes fogantatással, tizenhat hónapnyi vemhesség után jött világra szeptember 26-án. Videón a világrajövetel!
Három hónap alatt 121 mikrochippel rendelkező, elkóborolt kutyát azonosítottak a MOL töltőállomásain, akik ennek köszönhetően visszakerültek gazdájukhoz.
Egy friss nemzetközi felmérés szerint az európaiak többsége ugyan tisztában van a megelőzés fontosságával, sok gazdi mégsem tájékozódik megfelelően a kisállatokkal töltött közös nyaralás előtt. Az állattartók 13 százaléka sosem alkalmaz parazitaellenes kezelést, negyedüknek pedig hiányosak az ismeretei az állatok által közvetített betegségekről.
Az a biztos, ha semmilyen szobanövényt nem eszik az állat. Így biztos nem fog "megmérgeződni"! A szőrhullás vedlésnek tűnik így októberben és a körmét szükség esetén (tehát ha túl hosszú és nagyon karmol!) kell levágni.
Magyarországon jelenleg segélykérő szolgálat teknősök részére nem működik és nincs is. Sürgősségi és életveszélyben lévő betegek (beleértve a hüllőket is!) esetén, valamint bármilyen állatorvosi segítséget igénylő esetben az állattulajdonosok bizalommal fordulhatnak a fővárosban a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Kisállatklinikájának (belgyógyászati, sebészeti és szülészeti) állatorvos munkatársaihoz, ahol nappali (08-22 óra) és éjszakai (ügyeleti, 22-08 óra) betegellátási időbeosztás keretében dolgoznak. Pest megyében és vidéki nagyvárosokban pedig a kedvtelésből tartott kisállatok ellátására szakosodott rendelőket, ambulanciákat, állategészségügyi központokat tudnám ajánlani, ahol korszerű műszerekkel, orvostechnikai berendezésekkel és nem utolsósorban széles körű szakmai ismeretekkel rendelkeznek a különböző állatfajok betegellátási feladatai számára.
A kérdésre nem egyszerű válaszolni, hiszen jó lenne, ha rendelkeznénk információval arról, hogy a sikló korábban is kapott egyszerre (egymás után) két egeret, vagy ez az első alkalom. Másrészt volt-e az egerek között méretbeli eltérés, valamint lényeges az is, hogy korábban is ugyanarról a helyről szerezték be a zsákmányt, tehát nem történt-e takarmányváltás. Az alapos kórelőzmény mellett azonban a részletes fizikális klinikai vizsgálat sem nélkülözhető, ezért célszerű elvinni a gabonasiklót a kezelő állatorvosához. A kígyóknál egyébként a táplálék visszaöklendezését sok minden egyéb mellett kiválthatja a nem megfelelő környezeti hőmérséklet, egyéb stressz-faktorok, takarmányváltás, az emésztőcsatorna nyálkahártyájának izgalma.
A kutyus "túlérzékenysége" miatt azt javaslom, hogy - egy állatorvos közbeiktatásával, aki nyugtatót ad neki - keressen fel szakembert, aki géppel megszabadítja a problémás résztől.
1. kérdés: A cicák dagasztása lehet a kölyökkorból visszamaradt reflexes tevékenység, amikor is szopás közben folyamatosan dagasztjákaz anya emlőit. Egyébként dagasztás közben rendszerint a körmüket is koptatják. 2. kérdés: A cicák vadászösztönnel születnek, ennek megtestesülése a meglátott galamb levadászása utáni vágy, még akkor is, ha lakásban tartott cicáról van szó. 3. kérdés: Amikor rájön az "öt perc", az szintén lehet a vadászösztön megtestesülése vagy a mozgás utáni vágya. Remélhetőleg ez nem fog állandósulni. Ha van rá lehetőség, lehet, hogy érdemes lenne a cicát néha kiengedni a szabadba, felesleges energiáinak levezetésére. 4. kérdés: A sípolva köhögés számos betegség (fertőző, nem fertőző) tünete lehet; mindenképpen azt javaslom, hogy állatorvos lássa a cicát, megállapítva a köhögés pontos okát.