-
recepciós asszisztens magán egészségügyi intézményben
-
Hideghívó
-
Kereskedelmi vezető, félpótkocsi értékesítő
-
gipszkartonozás, szárazépítés
-
Állásajánlat, gépkezelő
-
Masszőr Hölgy kolléganőt keresek Hévízi munkahelyre.
-
közjegyzőhelyettes
-
Targonca kezelő bizonyítvánnyal
2024. 07. 23
-
Értékesítő - Megemelt bérrel (Mezőtúr )
2024. 07. 27
-
Csoportvezető | Győr
2024. 07. 25
-
Első eladó
2024. 07. 27
-
Sportpálya-karbantartó
2024. 07. 27
-
Ingatlanfejlesztési menedzser
2024. 07. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
![Veszettség: a világ egyik legveszélyesebb halálos betegsége](https://www.haziallat.hu/allat-es-ember/6291/nagykep_916x515/szeptember-28-veszettseg-vilagnapja.jpg)
Ez a veszélyes betegség évente 59 000 ember haláláért felelős. Hogyan lehet megelőzni?
Habár a legtöbb emberi halálesetet Ázsiában és Afrikában regisztrálták, a veszettség a globalizációs folyamatoknak köszönhetően könnyedén elterjedhet Európában is. Az emberi megbetegedések 99 százalékát kutyaharapás okozza, így a saját és állataink egészségének megőrzése érdekében követnünk kell az ország kötelező védőoltással kapcsolatos irányelveit.
Mit kell tudni a veszettségről?
A francia mikrobiológus és kémikus, Louis Pasteur fejlesztette ki az első, embereknek szánt veszettség elleni oltóanyagot. A veszettség az egyik legveszélyesebb zoonózis, ami a fertőzött állat nyálával terjed az idegek mentén. Emberi megfertőződés esetén a veszettség kialakulása megelőzhető a megfelelő gyógykezeléssel, amennyiben az nyomban megkezdődik. A gyors kezelés és oltás hiányában azonban a betegség szinte mindig halálos: a veszettség rendelkezik a legmagasabb halálozási rátával. A kutyák számára a gyógyulási esély még kisebb, számukra a védőoltás jelenti az egyetlen lehetőséget.
![veszettseg_info veszettseg_info](https://www.haziallat.hu/upload/4/article/6291/veszettseg_info.jpg)
A veszettség tünetei változatosak
„A veszettség különböző idegrendszeri zavarok tüneteiben mutatkozik meg, a betegség lefolyása a fertőzött állat fajától függ. A legmegbízhatóbb tünetek a hirtelen és jelentős viselkedésbeli változások, az egyik legtipikusabb tünet például a megmagyarázhatatlan bénulás, ami az idő előrehaladtával fokozatosan erősödik. A viselkedésbeli változások közé tartozhatnak az étvágy hirtelen csökkenése, az éberség vagy az idegesség jelei, ingerlékenység és hiperérzékenység. Az eredetileg nyugodt kutyák például még nyugodtabbá, míg más állatok nagyon izgatottá válhatnak. A betegség első szakaszában az állat viselkedése bizarrá válik, úgy tűnhet, hogy nem ismeri fel a saját gazdáját, vagy furcsa dolgokat nyalogathat. Az is előfordulhat, hogy az állat állandóan a megharapott területet nyalogatja, harapdálja és rágcsálja. A vírus előrehaladtával a fertőzött kutya érzékelése túlérzékennyé válik. A következőkben a torok és az állkapocs bénulása következhet be, ami a száj habzásának jól ismert tünetét váltja ki. Irány- és koordinációvesztés is előfordulhat a hátulsó lábak bénulásának következtében” – mondta Michał Ceregrzyn DVM, PHD, a Kisállatorvos szakértője.
A veszettségnek két típusát különböztetjük meg: bénulásos és dühös veszettséget. Az utóbbit az extrém viselkedésbeli változások jellemzik, mint például a túlzott agresszió és támadási hajlam. A bénulásos veszettség tünete az elgyengülés, koordinációvesztés, majd bénulás. Egy barátságos állat vágyhat magányra, vagy egy amúgy barátságtalan hirtelen barátságossá válhat. Nem jellemző agresszivitás alakulhat ki, a vadon élő állatok elveszíthetik az embertől való félelmüket, sőt, az éjszakai állatok nappal válhatnak aktívvá akár. Így, ha ilyen viselkedést tapasztalunk vadon élő állatoknál, mindig legyünk nagyon óvatosak.”
![veszett veszett](https://www.haziallat.hu/upload/4/article/6291/veszett.jpg)
Európa közvetett veszélynek van kitéve
A WHO szerint az emberi veszettségi esetek több mint 99 százalékát fertőzött kutya harapása okozza. Annak ellenére, hogy biztos módszerek érhetők el ennek a zoonózisnak az elhárítására, évente mégis körülbelül 59 000 ember veszti életét kutyák által terjesztett veszettség miatt – az esetek több mint 95 százaléka Afrikában és Ázsiában fordul elő. Bár Európa kívül esik a fő veszélyzónán, a statisztikák szerint Közép- és Kelet-Európában a házi- és vadállatok még mindig veszélyben vannak, a veszettség veszélye pedig egész Európában jelen lehet. A vírus leggyakoribb hordozói a rókák és denevérek, amelyekről a fertőzés háziállatokra vagy emberekre is átterjedhet.
2016-ban Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is jelentettek rókaveszettségi eseteket. Denevérveszettséget Lengyelországban, Németországban és néhány más európai országban jelentettek. A magyarországi statisztikák szerint 2017-ben három állat esetében jelentettek veszettséget: egy róka és két kecske fertőződött meg. Az EFSA számára jelentő országok között az elmúlt években csökkent a fertőzött rókák és kutyák száma, a fertőzött denevéreké viszont nőtt. Bár ezek az esetek egyedülállók, mégis jól mutatják, hogy a vírus jelen van, és minden esetben gondoskodnunk kell állataink védelméről.
Mi viszonylag biztonságban vagyunk, de ennek fenntartása állandó odafigyelést és védelmet igényel. A veszettség leginkább Ázsiában és Afrikában jelent veszélyt, de az Európában élőknek szintén oda kell figyelniük a veszélyre, hiszen globális világunkban nincsenek országhatárok. Európában 1990 és 2012 között 210 ember vesztette életét veszettség miatt. 31 ember halálát az okozta, hogy egy vírus által fertőzött övezetben tett látogatást: általában Afrikában vagy Ázsiában, az esetek 90 százalékában pedig kutyaharapás okozta a fertőzést.
Bár rendkívül ritka, a veszettség szervtranszplantáció útján is terjedhet. 2005 februárjában 6 német beteg kapott szerveket és szövetet egy veszettséggel fertőzött donortól, közülük hárman életüket vesztették a donor korábbi egészségügyi állapota miatt.
A veszettséggel fertőzött kisállatok importálása szintén komoly veszélyforrás lehet Európában: 2008-ban Franciaország például elvesztette veszettség-mentes státuszát 2 évre, mert illegálisan importált, veszettséggel fertőzött kutyák okoztak másodlagos eseteket. 2000 és 2013 között Franciaországban 22 importált állat esetében regisztráltak veszettséget, a legtöbb esetben oltatlan kutyakölykökről, vagy fiatal kutyákról volt szó (21 kutya és 1 macska).
![veszettseg_infografika veszettseg_infografika](https://www.haziallat.hu/upload/4/article/6291/veszettseg_infografika.jpg)
Globális megoldás: tudatosság és oltás
A Veszettség Világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet erre a veszélyes betegségre. Minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy megállítsuk a veszettséget, de ahhoz, hogy javítsuk a tudatosságot, megelőzzük a veszélyeztetettséget és növeljük a kutyák átoltottsági arányát, összehangolt fellépés szükséges minden érdekelttől lokális, nemzeti, regionális és globális szinten. Minden európai országnak kötelező oltási programja van a kutyák veszettsége ellen: az oltás gyakoriságát az ország veszélyeztetettségi szintje határozza meg. Lengyelországban és Magyarországon minden évben szükséges beadatni az oltást, hogy biztosítani lehessen a kutyánk és az egész ország védelmét.
A macskák számára nem kötelező minden országban a rendszeres veszettség elleni oltás, de mivel a fertőzés veszélye fennáll, a megelőzés érdekében javasolt a rendszeres vakcinázás. A zoonózis komolyságát figyelembe véve a WHO, OIE, FAO és a GARC közösen fejleszt globális stratégiát arra, hogy 2030-ig megszüntessék a veszettség veszélyét a közegészségügyre. „Jól kidolgozott oltásprotokollra van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a vadállatok és háziállatok egészségét. Ez a közegészségügyre is jó hatással lenne. A cél, hogy az enzootikus területeken elérjük a kutyák 70 százalékosnál magasabb átoltottsági arányát - e szint alatt terjed jelentősen a fertőzés a kutyák között - így megelőzhetjük a veszettség emberre való átterjedését is. Ennek érdekében a világon mindenhol szükséges beoltani a kutyákat és macskákat, hiszen így tudjuk biztosítani kisállataink és saját biztonságunkat" - tette hozzá a szakértő.
További hasznos információ: www.kisallatorvos.hu