A világ egyik legveszélyesebb halálos betegsége az állatokról átterjedő veszettség

5
A világ egyik legveszélyesebb halálos betegsége az állatokról átterjedő veszettség
Szeptember 28-án a veszettség elleni harc fontosságát hangsúlyozzuk. Ez a veszélyes betegség évente 59 000 ember haláláért felelős.

Habár a legtöbb emberi halálesetet Ázsiában és Afrikában regisztrálták, a veszettség a globalizációs folyamatoknak köszönhetően könnyedén elterjedhet Európában is. Az emberi megbetegedések 99 százalékát kutyaharapás okozza, így a saját és állataink egészségének megőrzése érdekében követnünk kell az ország kötelező védőoltással kapcsolatos irányelveit.

 

Szeptember 28. a Veszettség Világnapja

mely azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet a veszettség elleni védekezés fontosságára, illetve, hogy hangsúlyozza a betegség elleni harcban elért eredményt. A világnap továbbá a francia mikrobiológus és kémikus, Louis Pasteur 1895-ös halálának évfordulója, aki az első, embereknek szánt veszettség elleni oltóanyagot fejlesztette ki. A veszettség az egyik legveszélyesebb zoonózis, ami a fertőzött állat nyálával terjed az idegek mentén. Emberi megfertőződés esetén a veszettség kialakulása megelőzhető a megfelelő gyógykezeléssel, amennyiben az nyomban megkezdődik. A gyors kezelés és oltás hiányában azonban a betegség szinte mindig halálos: a veszettség rendelkezik a legmagasabb halálozási rátával.  A kutyák számára a gyógyulási esély még kisebb, számukra a védőoltás jelenti az egyetlen lehetőséget.

 

veszettseg_info

 

A veszettség tünetei változatosak

„A veszettség különböző idegrendszeri zavarok tüneteiben mutatkozik meg, a betegség lefolyása a fertőzött állat fajától függ. A legmegbízhatóbb tünetek a hirtelen és jelentős viselkedésbeli változások, az egyik legtipikusabb tünet például a megmagyarázhatatlan bénulás, ami az idő előrehaladtával fokozatosan erősödik. A viselkedésbeli változások közé tartozhatnak az étvágy hirtelen csökkenése, az éberség vagy az idegesség jelei, ingerlékenység és hiperérzékenység. Az eredetileg nyugodt kutyák például még nyugodtabbá, míg más állatok nagyon izgatottá válhatnak. A betegség első szakaszában az állat viselkedése bizarrá válik, úgy tűnhet, hogy nem ismeri fel a saját gazdáját, vagy furcsa dolgokat nyalogathat. Az is előfordulhat, hogy az állat állandóan a megharapott területet nyalogatja, harapdálja és rágcsálja. A vírus előrehaladtával a fertőzött kutya érzékelése túlérzékennyé válik. A következőkben a torok és az állkapocs bénulása következhet be, ami a száj habzásának jól ismert tünetét váltja ki. Irány- és koordinációvesztés is előfordulhat a hátulsó lábak bénulásának következtében” – mondta Michał Ceregrzyn DVM, PHD, a Kisállatorvos szakértője.

A veszettségnek két típusát különböztetjük meg: bénulásos és dühös veszettséget. Az utóbbit az extrém viselkedésbeli változások jellemzik, mint például a túlzott agresszió és támadási hajlam. A bénulásos veszettség tünete az elgyengülés, koordinációvesztés, majd bénulás. Egy barátságos állat vágyhat magányra, vagy egy amúgy barátságtalan hirtelen barátságossá válhat. Nem jellemző agresszivitás alakulhat ki, a vadon élő állatok elveszíthetik az embertől való félelmüket, sőt, az éjszakai állatok nappal válhatnak aktívvá akár. Így, ha ilyen viselkedést tapasztalunk vadon élő állatoknál, mindig legyünk nagyon óvatosak.”

 

veszett

Európa közvetett veszélynek van kitéve

A WHO szerint az emberi veszettségi esetek több mint 99 százalékát fertőzött kutya harapása okozza. Annak ellenére, hogy biztos módszerek érhetők el ennek a zoonózisnak az elhárítására, évente mégis körülbelül 59 000 ember veszti életét kutyák által terjesztett veszettség miatt – az esetek több mint 95 százaléka Afrikában és Ázsiában fordul elő. Bár Európa kívül esik a fő veszélyzónán, a statisztikák szerint Közép- és Kelet-Európában a házi- és vadállatok még mindig veszélyben vannak, a veszettség veszélye pedig egész Európában jelen lehet. A vírus leggyakoribb hordozói a rókák és denevérek, amelyekről a fertőzés háziállatokra vagy emberekre is átterjedhet.

2016-ban Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is jelentettek rókaveszettségi eseteket. Denevérveszettséget Lengyelországban, Németországban és néhány más európai országban jelentettek. A magyarországi statisztikák szerint 2017-ben három állat esetében jelentettek veszettséget: egy róka és két kecske fertőződött meg. Az EFSA számára jelentő országok között az elmúlt években csökkent a fertőzött rókák és kutyák száma, a fertőzött denevéreké viszont nőtt. Bár ezek az esetek egyedülállók, mégis jól mutatják, hogy a vírus jelen van, és minden esetben gondoskodnunk kell állataink védelméről.

Mi viszonylag biztonságban vagyunk, de ennek fenntartása állandó odafigyelést és védelmet igényel. A veszettség leginkább Ázsiában és Afrikában jelent veszélyt, de az Európában élőknek szintén oda kell figyelniük a veszélyre, hiszen globális világunkban nincsenek országhatárok. Európában 1990 és 2012 között 210 ember vesztette életét veszettség miatt. 31 ember halálát az okozta, hogy egy vírus által fertőzött övezetben tett látogatást: általában Afrikában vagy Ázsiában, az esetek 90 százalékában pedig kutyaharapás okozta a fertőzést.

Bár rendkívül ritka, a veszettség szervtranszplantáció útján is terjedhet. 2005 februárjában 6 német beteg kapott szerveket és szövetet egy veszettséggel fertőzött donortól, közülük hárman életüket vesztették a donor korábbi egészségügyi állapota miatt.

A veszettséggel fertőzött kisállatok importálása szintén komoly veszélyforrás lehet Európában: 2008-ban Franciaország például elvesztette veszettség-mentes státuszát 2 évre, mert illegálisan importált, veszettséggel fertőzött kutyák okoztak másodlagos eseteket. 2000 és 2013 között Franciaországban 22 importált állat esetében regisztráltak veszettséget, a legtöbb esetben oltatlan kutyakölykökről, vagy fiatal kutyákról volt szó (21 kutya és 1 macska).

 

veszettseg_infografika

Globális megoldás: tudatosság és oltás

 

A Veszettség Világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet erre a veszélyes betegségre. Minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy megállítsuk a veszettséget, de ahhoz, hogy javítsuk a tudatosságot, megelőzzük a veszélyeztetettséget és növeljük a kutyák átoltottsági arányát, összehangolt fellépés szükséges minden érdekelttől lokális, nemzeti, regionális és globális szinten.  Minden európai országnak kötelező oltási programja van a kutyák veszettsége ellen: az oltás gyakoriságát az ország veszélyeztetettségi szintje határozza meg. Lengyelországban és Magyarországon minden évben szükséges beadatni az oltást, hogy biztosítani lehessen a kutyánk és az egész ország védelmét. A macskák számára nem kötelező minden országban a rendszeres veszettség elleni oltás, de mivel a fertőzés veszélye fennáll, a megelőzés érdekében javasolt a rendszeres vakcinázás. A zoonózis komolyságát figyelembe véve a WHO, OIE, FAO és a GARC közösen fejleszt globális stratégiát arra, hogy 2030-ig megszüntessék a veszettség veszélyét a közegészségügyre„Jól kidolgozott oltásprotokollra van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a vadállatok és háziállatok egészségét. Ez a közegészségügyre is jó hatással lenne. A cél, hogy az enzootikus területeken elérjük a kutyák 70 százalékosnál magasabb átoltottsági arányát - e szint alatt terjed jelentősen a fertőzés a kutyák között - így megelőzhetjük a veszettség emberre való átterjedését is. Ennek érdekében a világon mindenhol szükséges beoltani a kutyákat és macskákat, hiszen így tudjuk biztosítani kisállataink és saját biztonságunkat" - tette hozzá a szakértő.

További hasznos információ: www.kisallatorvos.hu

értékelés