971. Veszettség: a világ egyik legveszélyesebb halálos betegsége
Ez a veszélyes betegség évente 59 000 ember haláláért felelős. Hogyan lehet megelőzni?
Ez a veszélyes betegség évente 59 000 ember haláláért felelős. Hogyan lehet megelőzni?
Magyarországon megfigyelhető az Y generáció egyre tudatosabb magatartása a kisállattartásban, és összességében véve elmondható, hogy egyre több házi kedvenc költözik a városi otthonokba, azonban a hazai állattartási kultúrának még mindig sokat kell fejlődnie, míg eljut a nyugati országok szintjére
Magyarországon először született indiai rinocérosz. A bikaborjú természetes fogantatással, tizenhat hónapnyi vemhesség után jött világra szeptember 26-án. Videón a világrajövetel!
Három hónap alatt 121 mikrochippel rendelkező, elkóborolt kutyát azonosítottak a MOL töltőállomásain, akik ennek köszönhetően visszakerültek gazdájukhoz.
Egy friss nemzetközi felmérés szerint az európaiak többsége ugyan tisztában van a megelőzés fontosságával, sok gazdi mégsem tájékozódik megfelelően a kisállatokkal töltött közös nyaralás előtt. Az állattartók 13 százaléka sosem alkalmaz parazitaellenes kezelést, negyedüknek pedig hiányosak az ismeretei az állatok által közvetített betegségekről.
Érdemes lenne megfigyelni a királypitonod éjszakai aktív viselkedését, hiszen nehogy a valódi egyensúlyzavar helyett a jellegzetes védekezési viselkedése járjon zavaró hanghatással. A jellegzetes védekezési viselkedése a labdává gömbölyödés, amikor fejét és nyakát szorosan a gyűrűk közé dugja. Ebben a helyzetben szinte teljesen reakció nélkül lehet görgetni, tologatni a kígyót. Sok más faj is használja a passzív védekezésnek ezt a módját, de csak kevesen fejlesztették ilyen tökéletes szintre. A megfigyeléshez viszont virrasztás szükséges, és a következőket szükséges kórelőzményi adatként papírra jegyezni: rendszeres-e az egyensúly elvesztése, a farkával kapaszkodik-e a kígyó és csak a test elülső részén veszíti el az egyensúlyát, vagy éppen fordított a helyzet, milyen magasságban következik be a "lepottyanás", próbál-e korrigálni az állat esése közben, amikor a talajra ér, rögtön tudja-e rendezni testhelyzetét, nem látszik-e a viselkedésén tudatzavar, stb. Az egyensúlyozás szervrendszerét ért fertőzések (baktériumok, vírusok, esetleg paraziták) szintén kiválthatják a helyzetérzékelés zavarát, annak ellenére, hogy az általános állapot megtartott, bágyadtság, étvágytalanság nem jelentkezik. Az utóbbi általános tünetek jelentkezése esetén azonban állatorvosi gyógyszeres kezelés válik szükségessé.
Valóban érdekes a teknős magatartásváltozása. Nehéz is erre a kérdésre konkrét választ adni. A teknősök szívesen napoznak a parton, főleg, ha az az aquaterrárium legmelegebb pontja. Lehetséges, hogy csak a víz hőfoka alacsony a teknős számára. Leveléből azt olvasom ki, hogy a teknős nem étvágytalan. Amennyiben ez a viselkedés komoly egészségügyi problémából adódna (pl. tüdőgyulladás miatt nem úsznak szívesen), úgy a magatartásváltozást étvágytalanság, levertség is kísérné. Ha a fenti tünetek valamelyikét tapasztalná, kérem forduljon állatorvoshoz.
Látatlanban nem sok okosat tudok mondani a foltok természetéről. Azt javaslom Önnek, hogy keresse fel állatorvosát, aki tud abban segíteni, hogy megfelelő diagnosztikai laboratóriumba juttasson mintát ezekből a foltokból, és így korrekt módon meghatározható a foltok eredete, és az is, hogy a foltoknak lehet-e köze a halpusztuláshoz.
Ez az a probléma, amin innen biztos, hogy nem fogok tudni segíteni. A leírtak alapján agóniának tűnik a dolog, ennek sok oka lehet (mérgezés, fertőzések, egyéb betegségek). Ilyen esetben mindig állatorvoshoz kell vinni az állatot, hátha megmenthető.
Igen, sajnos ez gyakran előfordul a hörikkel. Talán a kis testméretük miatt olyan esendőek. Rengeteg fertőző és egyéb betegségük is van, amik sokszor nagyon gyorsan az álatka elpusztulásához vezet. Gyakran előfordul ételmérgezés is (pl. gombatoxinnal fertőzött táp, stb.) ami szintén gyors elhulláshoz vezethet. Nagyon sajnálom szegényt, de erre nehéz előre felkészülni és sokszor megmenteni sem lehet őket.