1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Főleg törpenyulaknál gyakori az úgynevezett "spay-leg" (magyarul: lábszétcsúszás) szindróma, ami a hátsó lábak különböző mértékű bénultságával jár. Innen a távolból persze nem vagyok biztos benne, hogy erről van szó, de ha igen, akkor sajnos nem sok javulásra lehet számítani. Mindenképpen ajánlanám azért, hogy mutassák meg személyesen is állatorvosnak, hátha mégis más van a probléma hátterében.
Sajnos nem fog visszanőni.
Valószínűleg halpenész lehet, de távolból pontosan nem lehet megállapítani. Ha vattaszerűek a pöttyök, akkor valószínűleg halpenész! Kezelni Sera termékekkel lehet.
Sajnos a kutyák nem tesznek különbséget az idegen és a saját kölykök között. Még az anya kutya is elmarja maga mellől a kölykeit, ha már terhesek a számára. A kan kutyák még fokozottabban agresszívek a fiatal kutyákkal, mert riválist látnak bennük, és sajnos a koruk miatt még nehezebben tűrik a fiatalokat. Én azt javaslom, ne engedje össze a kiskutyákkal, mert a kölykök fejlődésében mély nyomot hagyhat az egyenlőtlen és igazságtalan verekedés. Külön foglalkozzon az idős kutyával és legyen hozzá türelmes, a kölyköket pedig kutyaiskolába vagy kutyaoviba vigye szocializálódni.
Az aranyhalak végleges nagyságát bizony nagyban befolyásolja, hogy mekkora helyen vannak, illetve mekkora az úszóterük. A közönséges aranyhalak (Carassius auratus) megnőhetnek tóban akár 30 centiméterre is, de akváriumban - ha nem is sokkal - de alulmaradnak, és végleges méretük kb. 20-25 centiméterre tehető! A különböző kitenyésztett fajták sokkal kisebbek maradnak, ezért a teleszkópszemű aranyhalak maximális mérete 14-15 centiméterre tehető! Az aranyhalak életkora - körülményektől és fajtól függően - kb. 4-5 évtől akár 10-15 évre tehető. Minél hidegebb a vizük, azaz 15 és 20°C közötti ez a hőmérséklet, akkor életciklusuk lelassul, és a szokásosnál tovább élhetnek.