1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Lehet, hogy nem is megtépésről van szó, hanem valamiféle betegség miatt lett "tépett", borzolt, csapzott a tolluk. Erre utalhat a prüszkölés is. Állatpatikában recept nélkül csak vitamincseppeket lehet beszerezni, ezért jó lenne elvinni őket állatorvoshoz. Hasmenés esetén enyhébb esetekben jót szokott tenni az alma, meggybefőtt, keserűtea (cukor nélkül), joghurt, feltéve, ha sikerül belediktálnunk ezeket az állatkába.
Én nem javasolnám a téli sétát, főleg ha olyan hideg van, mint most. Nem igazán maga a hideg a fő gond, mert azt még elviselnék, hanem a hirtelen hőmérsékletváltozás a lakás és az utca között. Ilyenkor könnyen megfázhatnak, aminek hosszas kezelés lehet a vége.
A világítást érdemes úgy megválasztani, hogy kihozza a halak színét és a növények tudjanak fotoszintetizálni. Tehát a kék fény teljesen ártalmatlan a halakra nézve, de a növények életreakciói lelassulhatnak! Ajánlott a kék neoncső mellé egy világosat is beszerezni (például fehéret)!
Otthon kamillateás mosást-borogatást kellene csinálni, de jó lenne elvinni állatorvoshoz is, hogy kapjon szemcseppet vagy kenőcsöt, illetve meg kellene vizsgálni, hogy tényleg csak a szeme beteg-e!
Szinte az összes papagájfélét tartják nyitott volierben, de ennek fontos feltétele, hogy legyen egy zárt, fűthető része a voliernek, ahonnan kis nyíláson tudnak kijutni a szabadba, hogy süttessék magukat a téli-déli napsugarakkal. A másik feltétele a szabadban tartásnak a szoktatás; a szabad körülmények között született és így nevelkedett papagájok elviselik a hideget, de egy szobából, vagy kereskedésből kikerült állat nagyon könnyen megbetegedhet, ami végzetes lehet. Sokszor még azonos fajú papagájok együtt tartása sem problémamentes és meglehetős profizmust igényel egy több fajból álló kolónia biztonságos összeállítása (megfelelő odúszám, alapterület, ülőrúdmennyiség a viaskodások elkerülésére, stb.). Ez ügyben érdemes tenyésztőkkel felvenni a kapcsolatot.